Letiltások árnyékolták be az ünnepséget

Felsőbb utasításra nem mondhatta el beszédét Ravasz István alezredes, történész, a Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettese azon a szombati rákoskeresztúri rendezvényen, ahol Budapest első trianoni emlékművét avatták.

Szokatlan bejelentéssel kezdte beszédét Lázár Attila (Fidesz) a rákosmenti ünnepségen; azt közölte az összegyűltekkel, hogy letiltották Ravasz István beszédét. Nem volt katonai tiszteletadás sem, mivel azt a Magyar Tartalékosok Szövetsége Hagyományőrző Egyesületének megtiltották. A helyi cserkészcsapat hasonló okok miatt csak civilben vehetett részt a megemlékezésen.
– Sajnálom a történteket, méltóságteljes rendezvényt tartottunk – mondta Dombóvári Csaba, a kerület kulturális ügyekért felelős alpolgármestere lapunknak. A képviselő közvetlenül a rendezvény előtt értesült arról, hogy az avatásra meghívott alezredes nem mondhatja el beszédét, arra a kérdésre azonban, hogy az utasítás honnan jött, nem tudott válaszolni. Megkerestük Bocskai Istvánt, a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjét, aki arra hivatkozva nem felelt kérdésünkre, hogy vasárnap van. Válaszokat a mai napra ígért.
Az emlékművet eredetileg 1937-ben állították, ám alig több mint tíz évvel az avatás után a domborművet leverték, az országzászlót meggyalázták. Helyére egy 1848–1948 feliratú táblát tettek, így lett a tér a március 15-i megemlékezések színhelye. Most a helyiek segítségével, közadakozásból állította helyre a kerület fideszes többségű önkormányzata. Az ünnepségen ott volt Riz Levente, Rákosmente polgármestere, valamint Pesti Imre, a Fidesz parlamenti képviselője is. Beszédet mondott Fenke Ferenc, a XVII. kerületi képviselő-testület tagja (MIÉP), aki kiemelte: „Ez az emlékmű nem egyenlő a határrevízióval, ez az emlékmű az emlékezet revíziója.”