Megnyílnak a mecseki tárnák

Egy pécsi cég a közeljövőben újra elindítaná a szénbányászatot a Dél-Dunántúlon. Az engedélyeztetés több körén is túlvannak már. Most terveztetik a leendő üzemet, hamarosan pedig az érintett településeken tartanak közmeghallgatást.

Bóka Máté Ciprián
2007. 11. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A mecseki szén kitermelése – az uránbányászat mellett – két évtizede még szinte az egyetlen nehézipari tevékenységet jelentette a dél-dunántúli a térségben. A kilencvenes években döntés született: meg kell szüntetni a bányászatot, az utolsó fejtést, a Pécs melletti Karolinát 2004-ben zárták be. A döntés miatti gazdasági sokkot a térség azóta sem tudta kiheverni, s bár az elmúlt esztendőkben kísérletek történtek arra, hogy a fekete gyémántot ismét a felszínre hozzák, ezek sikertelennek bizonyultak.
Most azonban úgy tűnik, egy pécsi cég eredménnyel járhat. A vállalkozás több éve végez geológiai kutatásokat a Mecsekben, az egykori bányászvárostól, Komlótól alig húsz kilométerre fekvő Nagymányok–Váralja–Máza térségben: a területen a becslések szerint mintegy másfél milliárd tonna szenet rejthet a mély. A cég viszont ennek csak kis részét, mintegy másfél millió tonnát termelné ki az elkövetkezendő húsz év során. A vállalkozás olyan területen indítaná újra a kétszáz éves múltra visszatekintő mecseki szénbányászatot, ahol korábban mélyműveléssel hozták napvilágra a tüzelőanyagot, ők viszont külfejtéssel termelnék ki ezt egy negyvenhektáros területen.
Verbőczi József, a vállalkozás ügyvezetője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy első körben a külszíni fejtésre helyezik a hangsúlyt, de már dolgoznak a mélyművelési bánya tervein is – ez utóbbi megnyitása esetén több mint százmillió tonna szenet hozhatnak majd a felszínre. Az ügyvezető elmondta azt is, hogy az ásványi anyagot nem csak tüzelőként lehet hasznosítani, így ha lehetőségük lesz rá, a vegyipar igényeit is igyekeznek majd kiszolgálni. Ráadásul terveik szerint egy erre a célra alkalmas feldolgozóüzemet is telepítenek majd a térségben.
A külszíni tevékenységben érintett egyik település, a Baranya és Tolna megye határán fekvő, kétezer-hatszáz lakosú Nagymányok polgármestere, Karl György a bányanyitási szándékkal kapcsolatban óvatosan fogalmaz. Mint mondja, nem igazán örülnek annak, hogy ismét szénbánya nyílik a környéken, viszont mérlegelniük kell azt is, hogy a település számára hatalmas lehetőséget jelent a tervezett beruházás. Hozzáteszi, többfordulós egyeztetésen vannak már túl, s a tárgyalások során olyan szerződéstervezet kidolgozását szeretnék elérni, amelyik mindkét fél számára megfelelő. Elsődleges céljuk, hogy a szállítási útvonal elkerülje a települést – mindezek mellett a légszennyezettséget, illetve a szeizmikus mozgásokat is szigorúan mérik majd, s az előírt határértékek esetleges túllépése esetén a termelést is leállíttathatják.
Nagymányokon várhatóan nem ez lesz az egyetlen külfejtés: a község önkormányzata ugyanis a hatvanas években bezárt mészkőbányát is újranyitná. A település polgármestere ez utóbbival kapcsolatban elmondta, a koncessziós jogot már bejegyezték, a kőkitermelést egy vállalkozással közösen indítanák el, a szállítást pedig ők is a települést elkerülő, a szénbánya miatt épülő új úton végeznék. A beruházásról november 12-én és 13-án közmeghallgatást tartanak Nagymányokon és Váralján, a másik érintett községben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.