Molla rádió

Két hete rendkívüli állapotot hirdetett ki Pervez Musarraf elnök Pakisztánban. Azóta a helyzet nemhogy javulna, hanem napról napra bonyolódik. Eközben egyre nagyobb területen veszik át az ellenőrzést a tálib fegyveresek a 160 milliós, a Nyugat „hű szövetségesének” tartott országban. Vajon véres polgárháború előtt áll az első atomfegyverrel rendelkező iszlám állam, romba döntve az amerikaiak stratégiai szövetségről szőtt álmait?

Pósa Tibor
2007. 11. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vajmi kevés változást hozott a helyi tálibok mindennapjaiban a rendkívüli állapot bevezetése. Ők mindentől függetlenül egyre nagyobb teret nyernek az országban. A muzulmán fegyveresek északnyugaton a Svat folyó völgyének kétharmadát ellenőrzik. Történik ez 120 kilométernyire, autóval vagy négyórányira a fővárostól, Iszlámábádtól. A környéken lévő városok – a térség legnagyobb települése, Mingora kivételével – mind a pakisztáni tálibok kezén vannak.
A Pakisztán Svájcának becézett térség nyugalmáról és csodálatos természeti adottságairól kapta ezt a megtisztelő nevet. A völgy a himalájai hegyvonulat, a Hindukus lábainál fekszik, és az ország egyik első számú turisztikai látványossága. A Krisztus előtti II. századtól az időszámítás szerinti VII. századig virágzott itt a buddhizmus, majd másfél ezer buddhista kolostor állt a völgyben. Ma a tehetősebb új házasoknak szinte kötelező itt tölteniük a mézesheteket, de számos luxusszálloda is hívogatja a hazai és külföldi pihennivágyókat. Most mind üresen kong.


Más hang határozza meg a mindennapokat a turisták zsivaja helyett. A Molla rádió. Benne egy erős férfihang, a 32 esztendős, köztiszteletben álló iszlám személynek, Kazi Fazlullahnak, a tálib felkelők parancsnokának a lakossághoz intézett intelmei. A három éve működő illegális adó a közelmúltban üdvözölte azokat, akik négy merényletet hajtottak végre a kormány fegyveres erői ellen, mintegy jelt adva a gerillaharc megkezdésére. Fazlullah az ellenállás élére állt, és sorban aratja sikereit. A fiatal harcos még valamiről ismert: ő a veje Szufi Mohamednek, aki a térségben létrehozott egy szervezetet, a Mozgalom Mohamed törvényeinek tiszteletben tartására nevűt, amely több ezer fegyverest számlál. Céljuk „a színtiszta saria”, az iszlám törvénykezés bevezetése és az 1969-ig a Svat völgyében létezett autonóm hercegség, egyfajta kalifátus visszaállítása. Az ellenállóktól ez idáig csupán rendőrök és félkatonai szervezetek védték a völgyet, de a múlt hét végén az államfő bejelentette, hogy a hadsereget is bevetik, és a légierő meg is kezdte az ellenséges állások bombázását.


Nem cáfolják a svati felkelők kapcsolatukat az al-Kaidával, soraikban vannak afgánok, arabok és közép-ázsiaiak is, főleg üzbégek. A külföldiek „némák és láthatatlanok”, ugyanis kívülállók előtt nem beszélnek, hogy akcentusukról ne lehessen következtetni származásukra, és arcukon maszkot viselnek. A tálibok jól megtanulták a propaganda aranyszabályait: minden általuk elfoglalt kis településen azonnal felállítják a rádióállomásokat. A lázadók vallási megkötöttségből mégsem használják ki teljes egészében a nép meggyőzésének eszközeit: tilos a fénykép, a televízió, rádióműsorokban még a zene is. A tálibok uralmának korából jól ismerjük ezeket a rendeleteket a szomszédos Afganisztánból, csakúgy, mint a nőknek az egész testet fedő burka viselését, a lányoknak az oktatás megtiltását, sőt még a férfi fodrászmesterek tevékenységének tilalmát is, amellyel a férfiak kötelező szakállviselését kívánják elősegíteni.
A párizsi Le Monde napilap beszámolója szerint mindezt a vallási rendőrség azon nyomban megkezdi betartatni és ellenőrizni. A szoborrombolásban is afganisztáni testvéreiket követik, akik 2001-ben két – egy 38 és egy 55 méteres – Buddha-szobrot pusztítottak el. Az itteni Dzsehanábád falu mellett egy sziklafalból kivájt, hét méter magas, páratlan szépségű műalkotás volt, amely a meditáló Buddhát ábrázolta. A pakisztáni táliboknak szeptemberben másodjára sikerült felrobbantaniuk.
De ki a vevő ezekre a számunkra ugyancsak divatjamúlt elvekre? Sajnos sokan. Az elképzelhetetlen szegénységben élő millióknak, akik minden reményt elvesztettek a jobb életre, csupán a vallási fanatizmus maradt, és itt, ebben a közösségben lelhetnek szolidaritásra. Nagy részük iskolázatlan, sőt analfabéta, ők azok, akik örömmel odaadják gyermekeiket a Korán-iskolába. Közülük kerülnek ki az öngyilkos merénylők, a ruhájuk alatt robbanóanyaggal megpakolt kamikazék, akik csupán Pakisztánban és csupán az idén majd hétszáz ember életét oltották ki akcióikkal. Fontos jellemvonásuk továbbá az idegenekkel szembeni bizalmatlanság, hogy a máshonnan jött ember rossz, nyomort hoz rájuk, az itt élőket el akarja téríteni az egyetlen igaz hittől, az iszlámtól.
Az idegenek kiszolgálói még az előzőeknél is szigorúbb megítélés alá esnek: rájuk halál vár. Mindez megtámogatva egy szunnita iszlám terrorszervezettel, az al-Kaidával, amelynek vezetői ma is a pakisztáni hegyvidéken rejtőznek. Az afganisztáni vallási fundamentalisták eszméi villámgyorsan átterjedtek a szomszédos Pakisztánhoz tartozó területekre. Az afganisztáni határhoz közeli pakisztáni vidéken, elsősorban a két (Észak- és Dél-) Vazirisztán tartományban, „a törzsi zónában”, ahol a központi állam alig gyakorolja hatalmát, még a Svat völgyében tapasztaltnál is roszszabb a helyzet. Az odavezényelt mintegy százezer fős hadsereg többnyire csak a laktanyákban táborozik, szabad prédául hagyva a terepet a központi kormánynyal évek óta szembeszegülő törzsfőknek.
Az amerikaiak eközben azt hitték, hogy a táliboknak még Afganisztánban sincs társadalmi támogatottságuk. Ez tévedés, aminek már látszik az „eredménye”. Arra pedig még kevésbé voltak felkészülve, hogy a határoktól függetlenül ilyen erősek a törzsi, vallási szálak, hiszen egy határokon átnyúló „szállásterületen” élő népről, a pastunról van szó. A háborúra szolgáló pénz az al-Kaidától jön. „Ha az al-Kaida nem lenne, mi sem tudnánk harcolni” – ismerte el az egyik felkelő a Reuters hírügynökség helyszínről tudósító riporterének.
Tehát végül igaz az a Musarraf elnök által a rendkívüli állapot bevezetésekor elmondott érvelés, hogy az iszlám szélsőségesek az ország egységét fenyegetik, ám ez önmagában csak félmagyarázat a bevezetett lépésre. A rendkívüli helyzet kihirdetésébe bőven belejátszottak az államfő hatalommentési szándékának különböző szálai, intrikái. Ma már mindenki előtt világos, hogy Pakisztán törékenysége több mint nyugtalanító. Egyes megfigyelők a Bush-kabinet egyik legnagyobb hibájának tartják, hogy a Fehér Ház hat év alatt – a terrorizmus elleni harc ürügyén – 11 milliárd dollárt pumpált ebbe az ingatag lábakon álló rendszerbe. Ezzel egyben jól megtömte a pakisztáni vezetők zsebét. Az amerikaiak boldogok voltak, hogy végre találtak egy „hű szövetségest” a térségben.


A Musarraf által ígért „valódi demokrácia” odáig vezetett, hogy még maga ellen is puccsot kellett végrehajtania, miközben egyre erősödik a radikális iszlám befolyása a társadalomban. Az államfő ugyan minden kapcsolatot megszakított a szélsőségekkel, és Pakisztán az utóbbi öt évben mintegy ezer al-Kaida-gyanús személyt tartóztatott le, ám mindez kevésnek bizonyult. A megvesztegetett vagy csupán együttműködő állami hivatalnokok jóváhagyása nélkül nem működhetne a „törzsi zóna”, vagy nem létezhetnének a nagyvárosokban olyan kerületek, ahova a biztonsági erők csak néhanapján teszik be a lábukat. Pakisztán az az állam, ahol a nagy hatalmú titkosrendőrség, az ISI fejéről, az azóta nyugdíjba vonult Hamid Gülről kiderült, hogy bigott Bin Laden-hívő. Ahol egyik utódjára, Mahmud Ahmadra a gyanú árnyéka vetült, hogy több terrorcselekményhez biztosított anyagi eszközöket. Ahol a nemzetközi terroristavezér, Oszama bin Laden még a New York-i ikertorony megtámadása előtt Karacsiban részesült gondos orvosi kezelésben.
Ennek tükrében nehéz elhinni, hogy azok a dollármilliárdok, amelyekkel Washington segélyezte a távoli, az euroatlanti kultúrkörtől oly eltérő hagyományokkal rendelkező ország vezetőségét, maradéktalanul a megfelelő helyre érkeztek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.