Nem értek egyet azzal, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv gazdasági operatív programjából (gop) nagyvállalatok is forráshoz jussanak – nyilatkozta lapunknak Rácz Margit, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója. A közgazdász elsősorban azért nem helyesli a jelenlegi gyakorlatot, mert ez ellenkezik az egységes belső piac versenysemlegességének elvével. – A közös versenypolitika egyik alapvető célja – mondta a kutatási igazgató –, hogy a cégeknek juttatott támogatások visszaszoruljanak. Ebben a folyamatban végül olyan kompromisszum született Brüsszelben, hogy egy-egy céget nem lehet támogatni, csak olyan, úgynevezett horizontális támogatásokat lehet nyújtani, ami valamilyen cél érdekében elsősorban kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára adható. A gop-nál ezt a versenysemlegességi célt a szakember szerint úgy értelmezték, hogy vállalatmérettől függetlenül érdemes támogatást nyújtani minden megfelelő minőségű pályázatra.
*
Az MTA kutatási igazgatója leszögezte: amennyiben vállalatmérettől független támogatásokra kerül sor, akkor nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a hazai kkv-k háttérbe szorulnak, hiszen a nagy cégeknek jóval nagyobb befolyásuk, szakértői csapatuk van, tehát a versenyben sikeresebbek lesznek. Mindezek alapján a gopnál a cégtámogatásokat csak a kkv-k számára szabadna folyósítani, mert ezzel a támogatással sértjük meg a legkevésbé az egységes belső piacon a tisztességes versenyt.
A gazdaságfejlesztési pályázatoknál nem a magyar vállalatok kerülnek előnybe – figyelmeztettek már korábban is pályázati szakértők és szakmai szervezetek. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke különböző fórumokon már többször kifejtette: az óriásberuházásokkal nem a hazai cégeket hozzák helyzetbe. – Láttam már olyan beruházást, ahol 60 milliárd forint volt az összeg: a munkát átadta a nyertes francia egy másik franciának, majd átkerült a megbízás egy libanonihoz, aki fél áron kiadta az egészet egy magyar cégnek – állapította meg a köztestület vezetője. – Míg a kkv-k a túlélésért küzdenek, addig az uniós pénzeknek legfeljebb a 10-15 százaléka jut majd nekik – mondta a Magyar Rádiónak nyilatkozva az MKIK elnöke. Parragh leszögezte: az összes uniós pénz 9-10 százalékát fordítjuk gazdaságfejlesztésre közvetlenül, ami a turizmussal együtt 14-15 százalékot jelent. Ugyanő korábban azt is nehezményezte, hogy a vállalkozók 90-95 százaléka a nehezített feltételek miatt nem pályázik, leszámoltak az uniós pénzekkel kapcsolatos illúzióikkal.
Az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását ellenőrző parlamenti bizottság egyik ülésén Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének elnöke is a kkv-kat sújtó „nagy kihívásnak” nevezte az óriási önrészt, az egy alkalmazottra jutó négymillió forintos árbevételi kritériumot, valamint a három esztendőn keresztül teljesítendő, évi 10-15 százalékos árbevétel-növekedési kötelezettségét.
– Ebben a pályázati rendszerben szóba sem jöhetnek a magyar munkavállalók nagy részét foglalkoztató mikro- és kisvállalkozások – fogalmazott lapunknak Petykó Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, aki szerint a kicsik a tőkeszegénység és a gyengébb háttér miatt a nagyvállalatokhoz képest egyenlőtlen esélyekkel indulnak az uniós pályázatokon. A BKIK vezetője elmondta: a pályázati kiírások nem támogatják a hazai kisvállalkozásokat. Petykó szerint az uniós gazdaságfejlesztési pályázatok a magyar kkv-k töredékét tudják csak megszólítani, mivel csak a közepes vállalatok legfelsőbb rétege képes megfelelni a kiírásban szereplő feltételeknek. Éppen ezért olyan megoldások beépítését javasolják, amelyek biztosíthatnák az uniós forrásokra leginkább rászoruló hazai vállalatok előnyösebb helyzetbe hozását.
A kis- és közepes vállalkozások nem kapnak elég állami támogatást EU-szerte, habár az uniós szabályok elvileg őket részesítenék előnyben a nagyvállalatokkal szemben – figyelmeztetett tegnap az EU versenyügyi biztosa is. Neelie Kroes szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagállamok nem mindig kezelik prioritásként a kkv-k támogatását. Gyakran a nagy cégek aratják le az állami támogatások többségét – idézi a biztost a Reuters.
tiszás
A tökéletes összefoglalás
