Akadt valami, amit kevesen bocsátottak meg a farmotoros Skodáknak

Rengeteg tulajdonost bosszantott a Merkur-korszak Skodáinak orrában kialakított csomagtartó szerény mérete, ami a családi kirándulást és a Domusban vett új karosszék hazaszállítását is kihívássá tette. Pedig a hatvanas évek első felében készült egy érdekes kombi prototípus az 1000 MB-ből – bemutatjuk, miért kaszálták el, illetve mivel próbálkoztak még a cseh mérnökök.

Hátul a motor; elöl, az utastérben és a tetőn a csomagok: külföldi túra a korai Skoda 120-assal. Ajánlott volt figyelni a hűtőrendszerre Fotó: Fortepan/László Áron

Eleve javított a poggyászhelyzeten a hátsó raktér, tetőig pakolva vagy ledöntött hátsó ülésekkel pedig új távalatokat nyitott
Fotó: Skoda Auto a.s.

További problémát jelentett, hogy nehezen (és persze csomagok kipakolása után) lehetett hozzáférni a 42 lóerős motorhoz, mely amúgy a 115 km/h-s végsebességre tudta felgyorsítani a csehszlovák rádiós mesesorozat után „Hajaja” névre keresztelt kocsit. Sajnos rontotta a menettulajdonságait, hogy csomagokkal megpakolva még inkább farnehéz, és így csúszós úton kitörésre hajlamos lett az 1000 MB kombi, bár ez ellen a tulajdonos is tehetett volna azzal, hogy megfelelő gumiabroncsokat használ, és az első raktérben helyezi el a nehezebb útiholmikat.

Felújítva máig megvan az egyetlen 1000 MB kombi. Megőrizték a prototípusok a későbbi szériától eltérő orrát és műszerfalát
Fotó: Skoda Auto a.s.

Harminc évet késett a nagy rakterű Skoda utódja

Összességében a termikus, a javíthatósági és a kezelhetőségi kifogások miatt a Skoda letett a sorozatgyártásról, 7000 kilométer tesztelés után leselejtezte a prototípust. Ez a járműiparban általában bezúzást jelentett, ám csodák csodájára „Hajaját” elkerülte a végzet, napjainkban is része a Skoda-múzeum izgalmas kollekciójának. De vajon mit kaptak helyette a hatvanas évek autóvásárlói? Nos, nemes egyszerűséggel gyártásban hagyták a régi Octavia kombi változatát, sőt 1969-ben még modernizálták is, a hátuljára ráerőszakolták az új Skoda 100-as lámpáit.

Jobb híján hosszú pályafutás jutott az Octavia Combinak, a fecskefarkú far modernizálása vitatható esztétikai értékű lett
Fotó: Skoda Auto a.s.

Két évvel később aztán nyugdíjba kellett küldeni a formáját és technikáját tekintve is özönvíz előtti modellt, a csehszlovák márka pedig egészen a rendszerváltásig kombi nélkül maradt. 1976-tól a Magyarországon is jól ismert 105/120 sorozat tagjait ontották a szerelőszalagok, 

az ígéretes orrmotoros tanulmányok dacára nem sikerült megszabadulni a régi konstrukciótól.

Bemutatkozott azonban a pozsonyi BAZ-gyárban egy érdekes, ám a hátsó motorsátor helyigénye miatt nem túl praktikus vadhajtás, a Furgonet. E „dobozos Skodából” mindössze négy prototípus készült.

Kombi helyett dobozos készült a Skoda 105/120-ból, de nem sorozatgyártásban. A szovjet Izs 2715 konkurensének szánhatták
Fotó: BAZ

Csak a nyolcvanas évek végén, a Bertone-formatervű, orrmotoros és fronthajtású Favorittal tudott visszatérni a csehszlovák gyártó a modern autóépítési trendekhez. 1990-ben, tehát nem sokkal a VW-féle felvásárlás előtt bemutatták kombi változatát is Forman néven, mely egy szokatlan, de jól működő spórolási trükkel ugyanazt a hátfalat kapra meg, mint a ferde hátú alapmodell. Ugyanezt a módszert később, a Felicia bevezetésénél is bevetette a Skoda, a vevők pedig a több évtizedes késés után nagyra értékelték az olcsó, tágas és praktikus kombit. 

Nyugaton is piacképesnek bizonyult a limitált szériákban is elérhető Forman, 1991 után a VW jóvoltából javult a minősége
Fotó: Skoda Auto a.s.