Négyszázmilliárd forint új hitel

Még soha nem vett fel annyi kölcsönt devizában a lakosság, mint az idei harmadik negyedévben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett adataiból. A jegybank legfrissebb kimutatása szerint a háztartások három hónap alatt – július és szeptember között – csaknem 400 milliárd forintnyi devizahitelt igényeltek a hazai pénzintézetektől, ami azt jelenti, hogy – a munkaszüneti napokat leszámítva – naponta átlagosan 20 milliárd forintnyi kölcsönt folyósítottak a bankok a magánszemélyeknek. Szeptember végén a lakosság öszszesen 6975 milliárd forinttal tartozott a bankoknak, ami erőteljes növekedésnek számít a tavaly decemberi 6065 milliárd forintnyi adóssághoz képest. Folytatódott az a tendencia, miszerint a háztartások döntően devizahitelt vesznek fel, a forintalapú hitelek szinte teljes mértékben kiveszőben vannak. A legerőteljesebb növekedést a fogyasztási hitelek piacán mérte a jegybank: a lakosság szeptember végén összesen már 1680 milliárd forintnyi ilyen típusú hitellel rendelkezett. A lakáskölcsönöknél szintén emelkedést mért a Magyar Nemzeti Bank, a tartozásállomány itt meghaladta a 3000 milliárd forintot. Két év alatt csaknem a duplájára nőtt a lakossági folyószámlahitelek állománya, azaz egyre többen döntenek olyan kölcsönök felvétele mellett, amelyeknek a fedezete hónapról hónapra a számlára érkező fizetés. A növekvő eladósodással párhuzamosan a bedőlt hitelek és a banki adóslistán szereplő személyek száma is folyamatosan gyarapodik. Legtöbben az áruhiteleket nem fizetik vissza, legbiztosabban pedig a lakáshiteleiket törlesztik az adósok. A központi hitelinformációs rendszer lakossági adatbázisában – közismertebb nevén a BAR-listán – jelenleg csaknem négyszázhúszezer magánszemély hatszázhatvanezer mulasztását tartják nyilván.
Mindeközben az államadósság is emelkedett. A legfrissebb jegybanki adatok szerint az államháztartás bruttó adóssága az idei harmadik negyedév végére elérte a 16 425 milliárd forintot, ami a GDP 64,9 százalékának felel meg. A Magyar Nemzeti Bank jelentése többek között kiemeli a helyi önkormányzatok fokozódó eladósodását, megjegyezve, hogy július és szeptember között jelentős mértékű volt a települések kötvénykibocsátása. Az önkormányzatok adóssága összességében jelenleg a GDP 0,4 százalékát teszi ki.