Rövid távon mindenképpen versenyezhet

Ú S Z Á S

2007. 11. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kovács Ágnes tegnap rajthoz állt az országos bajnokságon, és a 100 méteres mellúszás döntőjében nyert is. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok klasszisnak inkább a részvétel, mintsem a győzelem volt a fontos; nem mintha az évszázados coubertini elv szellemében versenyezne, de a pályafutása egésze került veszélybe az október 30-i doppingellenőrzés, illetve annak ellentmondásos végkifejlete miatt. A magyar szövetség fegyelmi bizottsága csütörtöki felmentő határozata nyomán e fenyegetettség elhárult, rövid távon – ez időben és térben egyaránt értendő – legalábbis mindenképpen. Kovács ugyanis a 25 méteres medencében zajló debreceni ob mellett valószínűleg elindulhat a decemberben ugyanitt rendezendő Európa-bajnokságon is, mert Magyarországon fellebbezés híján lezártnak tekinthető az ügye, a nemzetközi döntéshozatali szervek pedig nem statáriális alapon ítélkeznek. Ennek jeleként tegnap hiába kerestük Cornel Marculescut, a világszövetség, a FINA igazgatóját, a történtek kommentálására sem volt hajlandó. „Csak a médiából értesültünk a felmentésről, én egyébként is Madridban ülök a WADA-kongresszuson, semmiféle hivatalos közleményt nem láttam, úgyhogy egyelőre nincs mit mondanom” – zárta rövidre az egykori vízilabdabíró, és az európai szövetség, a LEN részéről Szakadáti László is csupán személyes kételyeit oszthatta meg velünk: „A LEN doppingesetekkel nem foglalkozik, e tekintetben a FINA alárendeltje. Ami engem illet, annyi variációt hallottam az üggyel kapcsolatban, hogy fogalmam sincs, mi a valóság. De érthetetlen, hogy magyar doppingellenőrök tennének keresztbe Kovács Áginak.”
Gyárfás Tamásnak is az az egyik fő aggálya, hogy a Szakadáti által említett verzió külföldön nemhogy érthetetlen, inkább hihetetlen. A Magyar Úszószövetség elnökét arra kértük, értékelje a MÚSZ fegyelmi bizottságának csütörtöki határozatát, illetve annak visszhangjait, lehetséges következményeit.
– Első megnyilatkozásai alapján úgy tűnt, nem ért egyet a felmentő ítélettel. Így van? És ha igen, miért nem fellebbezett ellene?
– Nem a felmentéssel nem értek egyet, a megoldást nem látom. Ági szempontjából talán hasznosabb lett volna, ha esetleg féléves eltiltást kap, mert ez jobban kielégítheti a semleges külföldi döntéshozókat, de az ügyben nincs köztes megoldás. Vagy elengedték a doppingellenőrök, vagy nem. Azt biztosan nem mondták neki, hogy a sarokig elmehet, de onnan forduljon vissza. Tizenöt napom lett volna rá, hogy megfontoljam a fellebbezést, én tizenöt perc alatt döntöttem, mert hiszek Áginak. Tizenöt éve ismerem, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) munkatársai pedig alkalmat sem adtak arra, hogy megismerjük őket, el sem jöttek a fegyelmi tárgyalásra.
– Ott volt viszont a jogi képviselőjük, Kolláth György, akinek három legsarkosabb megnyilvánulását említjük. Először: a jóhiszeműség határain belül megmagyarázhatatlan, mit tett Kovács Ágnes, és mit mulasztott el megtenni. Másodszor: a MACS szempontjából ilyen tiszta ügyet még nem látott. Harmadszor: az úszószövetség eljárása nem is a Balkánt, hanem Közép-Afrikát idézte. Kommentálná e véleményeket?
– Vegyük sorra! Ági állítja, a doppingellenőr hölgyek azt mondták, nem lesz semmi baj, elmehet. A papírra pedig azt írták, hogy együttműködő volt. Ha nem szolgáltatott mintát, nem fogadta el a neki kínált pohár vizet, és engedély nélkül távozott, akkor miben működött együtt? Kolláth alkotmányjogász úr miért állítja annyira határozottan, hogy a MACS munkatársainak a verziója a hiteles? Ő sem volt ott, én sem voltam ott. Miért nem segítette inkább elő, hogy a két fél találkozzon, és így tisztázzák a történteket? Nem tudom, Kolláth György eddig hányszor képviselte a MACS-ot, én úgy hallottam, a mostani az első alkalom. Ha korábban is eljárt volna az ügyében, azt valószínűleg észleljük, mert nem az a meglapulós típus. Bár így kétségtelenül igaz lehet, hogy a MACS képviselőjeként ilyen tiszta ügyet még nem látott. Arra pedig, hogy a tapasztalt alkotmányjogász szerint mi a balkáni és a közép-afrikai eljárás, mit mondhatnék? Talán annyit, hogy Mészöly Kálmán egy hasonló tartalmú kijelentése miatt távozott a Magyar Labdarúgó-szövetségből. Nem tudom, Kolláth úrnak most honnan kellene távoznia.
– Kovács Ágnes felhőtlenül boldognak tűnt az ítélethirdetés után. Nem azért, mert a rövid pályás Eb fontosabb neki, mint az olimpia? Itt nyerhet, ott a döntőbe kerülése is bravúr lenne, ha a kiküldetési szintet megússza. Így viszont győztesként jelenthetné ki akár az Eb után is, hogy önként visszavonul, vele a FINA és a WADA se packázzon?
– Magam is elmondtam Áginak, ha később esetleg megbüntetik, az Eb-n nyert érmeit is visszaveszik, megbélyegzik mint doppingolót. Ő erre azt felelte, nem csinált semmit, miért kellene bűnhődnie? Nagyon bántaná, ha itthon fosztanák meg az Eb lehetőségétől, egyébként is képes lesz ügyvédje segítségével nemzetközi szinten is megvédeni az álláspontját. Mindezt elfogadtam, ha kétségeim vannak is, magam is mindent megteszek annak érdekében, hogy igaza legyen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.