Újból elindult felfelé az infláció

Minden korábbi várakozást és előrejelzést cáfolva ismét elindult felfelé a hazai infláció. A múlt hónapban 6,7 százalékra emelkedett a pénzromlás üteme. Év végéig már nem lehet számítani az infláció érdemi csökkenésére, a jövő év elejétől pedig újabb hatósági áremelésekre kell számítani. A nyugdíjasokat a múlt hónapban is az átlagosnál nagyobb mértékben sújtotta a drágulás.

Idén, az első tíz hónapban átlagosan 8,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, tavaly októberhez képest pedig 6,7 százalékos volt a drágulás mértéke – tette közzé tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nyilvánosságra hozott adatok még a legborúlátóbb előrejelzésekhez képest is rosszabbak. Az infláció felgyorsulásának hátterében elsősorban az élelmiszerek árának emelkedése áll. Egy év alatt itt az átlagos szintet jóval meghaladó, 11,6 százalékos áremelkedést mért a KSH. A liszt 54,6, az idényáras élelmiszerek 36,7, a tojás 21,2 százalékkal, míg a kenyér 20,4, a baromfihús 15,4 százalékkal kerül többe, mint egy évvel korábban. Az elmúlt hetek bejelentései szerint az élelmiszerek drágulására a következő hónapokban is számítani kell. Az árak elszabadulása – a nemzetközi folyamatok mellett – szakértők szerint az élelmiszeráfa tavalyi emelésének is köszönhető, ami legalább százmilliárd forint többletkiadást jelent a lakosságnak.
A rezsiköltségek ugyancsak az átlagos szintet túllépő mértékben emelkedtek. A távfűtésért 36,4 százalékkal, a csatornadíjért 11,8, a vízdíjért 9, a szemétszállításért pedig 10,7 százalékkal kell többet fizetnünk, mint tavaly októberben. A vezetékes gáz éves drágulása 11,1 százalékos volt, ám itt a megszorítások első hulláma már tavaly szeptemberben jelentkezett, aminek hatását már nem mutatják a legfrissebb adatok.
A nyugdíjasokat érintő drágulás továbbra is jelentősen meghaladja az átlagot, esetükben az átlagos áremelkedés mértéke a múlt hónapban elérte a 9 százalékot. Az időskorúak megugró kiadásait a jelentősen növekvő rezsiköltségek, élelmiszerek és a nagyobb egészségügyi kiadások okozzák. Noha a kormányzat előszeretettel emlegeti a reformok nyomán olcsóbbá váló gyógyszereket, a KSH adatai azt mutatják, hogy a gyógykészítmények árai egy év alatt 19,6 százalékkal emelkedtek.
A lapunknak nyilatkozó elemzők az év végéig már nem számolnak az infláció érdemi lassulásával, sőt 2007 egészére most már 7,9–8 százalékot elérő fogyasztóiár-emelkedést valószínűsítenek. A jövő évre vonatkozóan ismét borúlátóbbá váltak az előrejelzések, amelyek az élelmiszerek és az üzemanyagok várható drágulása miatt a 2008. évi átlagos pénzromlásra már 5 százalék körüli mértéket jelölnek meg. Az eddigi bejelentések alapján jövő év elejétől ismét drágul a villamos energia és a távfűtés, a gázár-kompenzáció pedig az ideinél jóval kisebb mértékű lesz.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője az idei év végére 7,2 százalékra felkúszó inflációval számol, így éves átlagban a pénzromlás üteme eléri majd a 8 százalékot. A jövő évi átlagos drágulás szerinte várhatóan 4,9 százalékos lesz. Hasonló prognózist adott Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki a háztartási energia és az élelmiszerek drágulása, valamint a további hatósági áremelések miatt 5,4 százalékot elérő pénzromlásra számít 2008-ban. Suppan szerint a vártnál rosszabb inflációs adatok arra kényszerítik a Magyar Nemzeti Bankot, hogy az alapkamatot a jelenlegi szinten tartsa. Az elemző szerint a kamatcsökkentést februárig halaszthatja el a jegybank.