Moszkvától Brooklynig – Gyemin és az NBA geopolitikai próbatétele

Az orosz Jegor Gyemin neve talán most még keveset mond a kosárlabda-rajongók többségének, de ez gyorsan változhat. A Brooklyn Netshez frissen draftolt játékos nemcsak tehetségével, hanem hátterével és történetével is különleges helyet foglal el az NBA új generációjában. Ez Jegor Gyemin sztorija.

Az orosz Jegor Gyemin, akit a nyolcadik helyen draftolt a Brooklyn Fotó: SARAH STIER Forrás: GETTY IMAGES NORTH AMERICA

A 2025-ös NBA draft egyik legkülönlegesebb történetét Jegor Gyemin szolgáltatta. Az nem okozott meglepetést, hogy az első körben kiválasztották az orosz kosárlabdázót, azonban nagyon kevesen voltak, akik el tudták képzelni a játékosbörzét megelőző napokban, hogy a Top10-ben elkelhet. Ennek ellenére a Brooklyn Nets a 8. helyen draftolta őt, ami nem csupán szakmai szempontból érdekes – a passzjátékát leszámítva nem igazán van NBA-szintű készsége jelenleg és több szakértő nem is hisz abban, hogy ennél több extra lesz benne. Személye elsősorban politikai-kulturális viszonylatban különleges: 2013 óta ő az első orosz kosaras az NBA-ben, ráadásul egy olyan egyetemen tanult az előző év során, amelyet Oroszország „nemkívánatos szervezetté” nyilvánított.

Jegor Gyemin az NBA draftján
Fotó: SARAH STIER / GETTY IMAGES NORTH AMERICA

Moszkvától Amerikáig – Jegor Gyemin az új tehetség

Bárkinek, aki el akar jutni a legmagasabb szintre, annak áldozatokat hoznia. Nincs ez másként egy amerikai gyermek esetében sem, de Gyemin áldozatvállalása egészen más – nem elvont értelemben, hanem mélyen személyes módon. A moszkvai születésű Jegor kosárlabdás családban született. Apja hosszú profi karriert futott be, játszott az orosz válogatottban is, anyja pedig 18 éves koráig kosarazott. Ki volt hát kövezve számára az út, de ahhoz, hogy az NBA akárcsak álomként megfogalmazódhasson benne, sok minden kellett bevállalnia. 

Ehhez a célhoz egy tizenöt éves fiúnak el kellett hagynia az otthonát, át kellett kelnie kontinenseken, meg kellett tanulnia két új nyelvet, és nem csak a saját, hanem a családja álmait is a vállán cipelve.

Spanyolországba költözött, maga mögött hagyva a családot, hogy az európai elit utánpótlásában fejlődhessen. A Real Madrid akadémiáján olyan közegbe került, ahol a játék gyorsasága, az olvasási képességek és a védekezés fontossága elsődleges. Noha 204 centis testalkata alapján irányítónak túl nagynak tűnhet, de mozgáskoordinációja és térlátása révén a passzjátékával tudott igazán kiemelkedő lenni a korosztályában. A 2024-es U17-es világbajnokságon már egyértelműen látszott, hogy a játékintelligenciája alapján reális lehet számára az NBA is.

Ennek okán a profi európai karrier helyett úgy döntött, hogy az NCAA felé veszi az irányt, mondván, az amerikai egyetemi kosárlabda fizikálisabb, mint az európai. Úgy vélte, az NBA-hez az amerikai egyetemi bajnokság kínálja a leghatékonyabb utat. Jegor választhatta volna a hagyományos NCAA utat, mert a legnevesebb egyetemek sorban álltak érte, de ahogy egész kosárlabdás életében, most is a kevésbé járt utat választotta. Elkötelezte magát Kevin Young edző és a Brigham Young University mellett, és a Cougars történetének legmagasabb besorolású toborzottja lett.

Egy mentor Moszkvából: Kirilenko szerepe

A BYU-választás hátterében egy ember személyes hatása különösen fontos: Andrej Kirilenko. Az egyetem a utah-i Provóban található, és ebben az államban töltötte legszebb éveit az orosz kosárlabda eddigi legnagyobb NBA-sztárja is, a Utah Jazz színeiben. Az egykori All-Star játékos, az orosz szövetség jelenlegi elnöke régóta figyelemmel kísérte Gyemin fejlődését, és nemcsak sportvezetőként, hanem kvázi mentorként is támogatta őt. 

Kirilenko saját NBA-karrierje során maga is megtapasztalta, milyen nehéz oroszként bekerülni az amerikai profiligába – és tudta, hogy Jegor esetében a kulturális különbségeken túl geopolitikai terhek is nehezednek a fiú vállára.

A BYU melletti döntést – bár nem ő sugalmazta – örömmel támogatta, Gyemint pedig nem különösebben zavarta, hogy sokak szerint Utah állam túl unalmas közeg egy egyetemista számára. Őt csak egy dolog érdekelte: itt lehetősége volt kizárólag a kosárlabdára koncentrálni, és NBA-közeli környezetet keresett, ami szintén adott az itteni program esetében. A BYU struktúrája és a szoros, közösségalapú kultúra jól illeszkedik Gyemin személyiségéhez és játékstílusához is. Kirilenko korábban is hangsúlyozta: az új generáció orosz játékosainak nem elég tehetségesnek lenniük – kultúrákat kell áthidalniuk, és érteniük kell azt is, hogyan tudják képviselni saját országukat egy globális közegben.

A BYU és az orosz állam: szokatlan konfrontáció

Azonban a BYU esetében a kosárlabdaprogramot nem lehet elválasztani attól a ténytől, hogy ez egy, a mormon egyház által fenntartott intézmény: mélyen vallásos, konzervatív szellemiséget képvisel, amely különutas értékrendje miatt nemcsak az amerikai mainstream kultúrától, de az orosz állam hivatalos politikájától is élesen elüt. A mormon vallási közösségek működését Oroszország évek óta korlátozza, de 2025 júniusában új szintre lépett a konfrontáció: a moszkvai főügyészség hivatalosan is „nemkívánatos szervezetté” nyilvánította a BYU-t.

Ez a döntés több szempontból is precedensértékű. A provói mindössze a második amerikai egyetem, amely fölkerült erre a listára. Az orosz törvények szerint az ilyen intézményekkel való együttműködés akár négy év börtönnel is büntethető. A döntés mögött szakértők szerint egy „teljesen átláthatatlan politikai logika” húzódik, és a jogérvényesítés szelektív. 

Ez a kontextus különösen kényes helyzetet teremt Gyemin számára, mert egyelőre nem világos, jelent-e számára közvetlen kockázatot egy esetleges hazatérés.

Az orosz törvény jelen állás szerint nem von automatikusan retorziót az egykori hallgatókra, de ha a hatóságok „rászánják magukat” a profilozásra, a helyzet gyorsan változhat. A játékos ügynöksége eddig nem kommentált, maga a játékos pedig következetesen kerüli a politikai megszólalásokat.

Gyemin döntése szakmai volt – legalábbis ő így kommunikálja. De ezt sokan nem így olvassák. A Brooklyn Nets általi kiválasztása után nemcsak sportlapok, hanem politikai elemzők is megszólaltak, amerikai és orosz oldalon egyaránt. Az NBA az elmúlt években érzékenyen reagált az orosz kötődésekre, legyen szó szponzorokról, tulajdonosokról vagy játékosokról, és rendre felmerült: egyáltalán engedhető-e orosz szereplő a liga rendszerébe? Gyemin nemcsak NBA-karrierjét alapozhatja meg ezzel az úttal, hanem új narratívát is nyithat az orosz–amerikai sportkapcsolatokban. A vallási szabályrendszerek által szigorúan keretezett egyetemi világból indulva jutott el a világ leginkább globalizált, szimbolikus ligájába. Hogy ebből később diplomáciai jelkép lesz vagy csupán kosárlabdasztár, az nem csak rajta múlik – de éppen ez adja történetének politikai súlyát.

Határokon átívelő álom

Azzal, hogy a Nets draftolta, Gyemin nem csak karrierje egyik mérföldkövét érte el – egy egész generáció számára kézzelfogható példává vált. Egyedüli aktív orosz NBA-játékosként jól tudja, mit jelent kívülről érkezni egy zárt világba: Moszkva után Madridban formálódott, majd a vallási hagyományairól ismert BYU falai között nőtt fel emberként is. Most pedig a világ legnyitottabb ligájába érkezett.

Sokan álmodnak Oroszországban az NBA-ről, de a legtöbbjük számára ez nem tűnik valós opciónak. Én szeretném megmutatni, hogy igenis lehetséges – és nem az számít, honnan jössz, hanem hogy mit teszel bele.

A sportban ritkán adatik meg, hogy valaki egyszerre törje át a pályán a falakat, és bontsa le a pályán kívülieket is. Gyemin előtt most ez a lehetőség áll. És bár politikai szerepet nem vállal, jelenléte mégis üzenet: az álom nem nemzetiség kérdése – hanem hit, kitartás és munka.