Sokkamionnyi építési hulladékot raktak le az elmúlt egy év során egy maglódi ipari parkban, ahol a látogató nehezen tudja eldönteni, hogy az ország egyik újabb súlyos környezetszennyezésének a tanúja, vagy éppen a Holdon jár. De nemcsak ezen a területen, hanem a főút mentén épülő bevásárlóközpont tőszomszédságában is akkora gödröt ástak, mintha a négyes metrót építenék, csak éppen ide nem utasokat, hanem szintén építési hulladékot szánnak.
A Maglódon a tizenkilencedik században kastélyt is építő Wodianer nemesi család tagjai elborzadnának, ha látnák, mi folyik a város róluk elnevezett ipari parkjában.
– Nem is ipari park ez már – javít ki a település egyik alpolgármestere, Vaskó Krisztián –, inkább szemétpark. Sajnálattal mondom ki, de az itt működő vállalkozások, a papírfeldolgozó és a betongyártó tevékenysége súrolja a kulturálatlanság határát, és most finom voltam.
Hiába a városvezetők feddő szavai és a kirótt szerény összegű, 170 ezer forintos bírság, a környezetpusztításnak ez nem állja útját.
A terület bejáratánál az első sokkot a papírfeldolgozó üzem látványa okozza, amely körülbelül úgy fest, mintha felrobbantottak volna egy nyomdát, a több tíz tonnányi hulladék hatalmas halmokban várja sorsát, a szél pedig szanaszét hordja a fecniket, olykor egészen Mendéig. Az igazán problémás – bár kevésbé látványos – terület csak ezután tárul elénk, az egykor bokrokkal és kisebb fákkal benőtt mezőre ugyanis mintegy háromméteres vastagságban építési hulladékot ömlesztettek. A törmelékre ezt követően földréteget borítottak, így első ránézésre úgy tűnik, mintha egy hatalmas, mintegy háromezer négyzetméteres földkupacot látnánk.
Majdnem egy tanya is áldozatául esett a hulladéklerakásnak, a benne élő öregúrnak már éppen a Wartburgjára öntötték az egyik konténer tartalmát, amikor egy furkósbottal jobb belátásra térítette a teherautó vezetőjét. Géza bácsi mobiltelefonjával le is fényképezte, ahogyan háza elé leborították a sittet. Azt meséli, közel negyven éve él itt, s bár a Mátra közeléből származik, nem hiányoztak neki a hegyek, különösen azok nem, amelyek szemétből vannak.
A városi önkormányzat területfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának elnöke úgy emlékszik vissza, annak idején fácánokkal teli liget volt itt, ahová a maglódiak rendszeresen kijártak piknikezni, sőt még egy csárda is üzemelt a közelben. Az építési hulladékot lerakóknak azonban illegális tevékenységükből sokkal több bevételük származott annál, hogy a környezet védelmével foglalkozzanak. Hogy pontosan mennyi pénzt kerestek, senki sem tudja megmondani, ám mint egy XIX. kerületi székhelyű vállalkozótól megtudjuk, a sittet köbméterenként általában három-négyezer forintért szállítják el, mennyiségtől és távolságtól függően. A konténerek útja – ideális esetben – ezt követően hivatalos lerakókba vezet, ahol szintén jó pénzért fogadják csak be tartalmukat. legalábbis így lenne szabályos.
A maglódi telepet birtokló Rákosmezeje Zrt.-nél azt mondják, jelenleg az egész terület „fejlesztés alatt áll”, igaz, az utóbbi időben főként egy másik, budapesti birtokuk jövőjével foglalkoztak. A hulladékot szállító teherautók által használt kis út másik oldalán jelenleg is halmokban áll a törmelék, a cégnél azt állítják, ez a terület már nem az övék. Nem úgy az azon túli, összesen 70 hektárt kitevő telkek, amelyeket már most eladásra kínálnak négy-öt hektáros tömbökre bontva, bár szerződéseket csak január–február környékén köthetnek először. Az üzlet nem mehet rosszul, hiszen részvényeikért értesüléseink szerint az izraeli tulajdonú, a csepeli Duna-part beépítése miatt kereszttűzbe került, Budapest tíz legsikeresebb ingatlanfejlesztőjének egyikeként emlegetett Elephant Holding is érdeklődik.
Az önkormányzat már tárgyalt a Rákosmezeje Zrt. ingatlanfejlesztési osztályvezetőjével, Zombor Lászlóval, aki az egyeztetés során elmondta, tisztában vannak azzal, hogy így lehetetlen értékesíteni a területet. (Az urat többször próbáltuk mobiltelefonján elérni, de ki volt kapcsolva.) Decemberig időt kértek, ám kérdéses, milyen alapon adható haladék a törvénysértő állapot fenntartására?
Maglód aljegyzője, Visnyay Noémi elmondta, lakossági bejelentés is érkezett, hogy a Wodianer ipari parkban nagy mennyiségű építési törmeléket helyeztek el, ezért az önkormányzat hivatalosan intézkedett, és feljelentést tett a környezetvédelmi hatóságnál.
A tényleges intézkedés érdekében mi is megtettük a bejelentést, pár nappal később pedig – bár erről kérésünk ellenére nem kaptunk tájékoztatást – a zöldhatóság két munkatársa meg is jelent a helyszínen. Mivel más forrásból tudtunk érkezésükről, elkísértük őket rövid körútjukra, ám amikor felfedtük kilétünket, határozottan tudatták, hogy riportunkban nem tárhatjuk fel nevüket, nem számolhatunk be arról, milyen vizsgálatokat végeztek, s nem írhatjuk meg azt sem, mi hangzott el a szemle során. Kizárólag a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság központjában kaphatunk választ kérdéseinkre, csakhogy hiába fordultunk a hatósághoz felvetéseinkkel írásban és szóban, mindeddig érdemben nem reagáltak – időt kértek. Vaskó Krisztián alpolgármester ugyanakkor leszögezte, a törmelék lerakása egyértelműen illegálisan történt, sőt a kárt okozó cég jogi képviselője is elismerte a jogellenes állapotot, befizették a bírságot, csak éppen a lerakóhelyet nem állították vissza eredeti állapotába. S bár illegális szemétlerakásért elvileg három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, még senki sem került börtönbe érte, s általában a bírság összege is jelképes. A Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület hivatalos lapján jelenleg 490 illegális szemétlerakót tartanak számon, megadva pontos földrajzi koordinátáikat, egy civil szervezet azonban – a sajtóhoz hasonlóan – aligha tehet többet a figyelem felkeltésénél.
A maglódiakat közben egy másik– s hamarosan egy újabb Auchan áruháznak otthont adó – területen zajló úgynevezett tereprendezés is aggasztja. Ott a munkálatokat végző cég akkora területen ásta ki tíz-tizenöt méteres mélységben – a talajvizet is elérve – a földet, hogy a gödörbe több kamion is belefér. Az óriás árok szélén egy speciális gépsorral ismeretlen helyről származó bontott építési hulladékot, betont, téglát, vasakat darálnak. Ez Lengyel Bálint helyi fideszes képviselő szerint komoly aggodalomra ad okot. A keletkező por ráadásul a város felé száll, már a település központjában is érzékelték.
– Mindkét helyszínen tapasztaltakat jelentettük az építéshatósági osztályon, az ügyben további lépéseket tartunk szükségesnek a lakosság környezetének megvédése érdekében – fogalmazott Lengyel Bálint, aki fényképezőgépével felszerelkezve egy ideje folyton a várost lassan szemétgyűrűvel körbevevő társaságok nyomában jár. A helyszínen különben hosszas beszélgetést folytattunk a munkálatokat végző Ár-La Építő és Környezetvédő Kft. egyik vezetőjével, aki nem árulta el, miért ástak ekkora gödröt tereprendezés címén. „Hadd legyen már magánügy” – mondta, utalva arra, hogy szerinte a tulajdonos azt csinál a területtel, amit csak akar. Horváth György állította, tevékenységükhöz minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, azokat kérésünkre be is mutatta. Ezek alapján a Budapesten bejegyzett, csömöri telephellyel is rendelkező kft. valóban jogosult arra, hogy évente összesen 180 ezer tonna betont, téglát, cserepet, kerámiát, bitument, fémeket, bontási hulladékot hasznosítson. Kérdéses azonban, hogy a hatóságok tisztában vannak-e azzal, hogy a mobilengedély birtokában a cég pontosan milyen tevékenységet is folytat, illetve valóban betart-e minden szabályt. Annyi bizonyos, legutóbbi látogatásuk során nem szenteltek különösebb figyelmet ennek a beruházásnak a vizsgálatára, de a sajtószabadságról alkotott sajátos nézetük szellemében még erről a tényről sem adhatnánk hírt.
Amikor kint jártunk a terepen, a munkálatokat vezető férfi a különféle gépekre mutatva azzal zárta mondandóját, hogy „ez a jövő”.
Félő, hogy igaza is volt.
ítéletidő
Mutatjuk, hogy a hét eleji ítéletidő után mire kell készülni a hétvégén + térkép
