Verseny a Holdért

A szakembereinek tudását reprezentáló, saját fejlesztésű holdkutató szondát akar építeni Németország. A terv nem váltott ki osztatlan lelkesedést az európai űrkutatási ügynökség tagállamai körében, mert az ESA programjai inkább a nemzetközi együttműködésre épülnek. A Holdért folyó versenybe mind több ország kapcsolódik be.

Teljes egészében saját fejlesztésű holdkutató szonda építését tervezi a német kormány, írta a Space.com. A 350 millió eurót felemésztő űreszköz műszerei az elképzelések szerint szemléltetnék mindazt a szaktudást, amit a német szakemberek adtak a radar- és a lézertechnológia fejlődéséhez és a nagy felbontású képek készítéséhez.
Johann-Dietrich Woerner, a német űrkutatási hivatal vezetője a Berlinben most folyó nemzetközi űrkutatási tanácskozáson elmondta: ha a tervet jóváhagyják európai partnereik, 1912-ben bocsátanák fel a kutatószondát (LEO), amely a felszín fölött ötven kilométeres magasságban kering majd az égitest körül. Németország az egyik legjelentősebb segítőtársa az európai űrkutatási ügynökségnek (ESA), amelynek azonban több tisztségviselője úgy véli, nem sok értelme lenne a saját német szondának. Az ESA – elsősorban a Marsra koncentráló – közép- és hosszú távú terveinek valóra váltásához is sok pénzt kellene még előteremteni. A 2013-ra tervezett, egymilliárd euróba kerülő ExoMars misszióhoz még éppen 350 millió euró kellene, pontosan annyi, amennyibe a német holdkutató szonda kerülne, de a tagországok vonakodnak megszavazni a hiányzó összeget. Emellett az ügynökség az amerikai űrkutatási hivatallal, a NASA-val közösen venne részt a Hold meghódításának programjában, amelybe a későbbiekben bevonná Kínát, Japánt és Indiát is. Tavaly szeptemberben az ESA maga is holdkörüli pályára állította SMART-1 szondáját, és egyelőre nem szándékozik újabbat útnak indítani. Johann-Dietrich Woerner ezekkel az érvekkel szemben azt hangsúlyozta: érthető, hogy az ESA igyekszik biztosítani az űrkutatási terveihez szükséges összegeket, Németország hozzájárulása azonban az ügynökség költségvetéséhez jóval nagyobb, mint más tagországoké.
A Holdért folyó versenybe mind több ország kapcsolódik be. Szeptemberben indították útnak a japán SELENE-szondát, amely a szakemberek szerint a legjelentősebb holdkutató missziót teljesíti az amerikai Apollo-program óta. A japán űrhajó egy éven át gyűjt adatokat az égitest felszínéről.
Néhány nappal ezelőtt állt hold körüli pályára az első kínai holdkutató műhold is, amelynek feladata, hogy háromdimenziós fényképeket készítsen égi kísérőnkről, és elemezze a holdpor összetételét.