Vita az igazgatásról

Felbolydult a bírói kar: miközben az új szakmai egyesületet szervező Cserni János ellen pszichopatikus megnyilvánulás címén egyesek fegyelmit kezdeményeztek, a régi bírói egyesület a hónap végén választmányi ülést tart. Mindez csak a felszín, hiszen decemberben a megyei bíróságok elnökeinek többségét újraválasztják, a jövő év közepén pedig lejár a Legfelsőbb Bíróság elnökének mandátuma.

Egy meg nem nevezett bíró azzal az indoklással kért fegyelmi eljárást a Fővárosi Bíróság (FB) bírája, Cserni János ellen, hogy Tibike néven új bírói egyesület létrehozását kezdeményezte. A Tibike természetesen rövidítés, az egyesület teljes neve ez volna: Tisztességes Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület. A fegyelmit kezdeményező bíró indoklása szerint a becézett fiúnév tervezett használata alapján pszichopatikus és egyéb tünetek állapíthatók meg. A javaslattevő azt kéri Gatter Lászlótól, a Fővárosi Bíróság elnökétől, Csernit alkalmatlanság címén távolítsa el a testületből. A Tibike főként a bírósági vezetők, s az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tevékenységét szeretné figyelemmel kísérni az alapszabály tervezete szerint. Az egyesület szervezői az igazgatás, a bírói önigazgatás szakszerűségét, célszerűségét, törvényességét elemeznék. A bírói függetlenség érvényesülését és az ügyfelek megfelelő kiszolgálását is szeretnék előmozdítani.
Az egyesületnek a bírák és a bírósági alkalmazottak közül bárki tagja lehet. Egy későbbi szabály ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy az egyesület tagjai, amennyiben vezetővé válnak, tisztségük idején kötelesek szüneteltetni tagságukat. Cserni János, a Fővárosi Bíróság (FB) bírája, az egyesület szervezője ehhez azt fűzte hozzá: vezetők is beléphetnek a szervezetbe, de csak pártoló tagként. Cserni nem érti, miért okoz ekkora felzúdulást a kezdeményezése, hiszen szakmánként több egyesület is működhet. Arra a felvetésre: miért akarja az egyesületet tisztességes bírósági igazgatásért egyesületnek nevezni, mintha mások nem a tisztességes igazgatást pártolnák, azt válaszolta: az alapszabály szövege csak tervezet, a végleges változatról majd a belépni szándékozók döntenek. Cserni és a meg nem nevezett kezdeményezők az egyik dokumentum szerint elsősorban két nagy budapesti ítélkezési fórum, a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság munkatársainak jelentkezésére számítanak. A bejegyzés a Fővárosi Bíróság feladata lehet. Ez természetesen attól függ, hol lesz az egyesület székhelye.
A Tibike feltűnése felbolydulást keltett. A szervezet nem titkolt célja ugyanis, hogy alternatívát nyújtson azoknak a bírósági dolgozóknak, akik érdekeik képviseletét a Magyar Bírói Egyesület nevű szervezet (MBE) részéről nem tartják megfelelőnek. Az MBE az ország 2800 bírája közül 1400-at tudhat tagjai között, ám többek közlése szerint tevékenysége kifulladt. A választmány következő ülésén ezt várhatóan szóvá teszik majd. Uttó György, az MBE elnöke lapunknak azt mondta: a bírák főként azzal elégedetlenek, hogy 2003 óta nem kaptak fizetésemelést, a hetvenéves korukban nyugdíjba vonulók javadalmazása nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony. Az életpályamodell építése, kiteljesítése további erőfeszítéseket kíván. Az elnök szerint az új egyesület ezzel a kérdéskörrel az eddigi tervek szerint nem óhajt foglalkozni. Főként az igazgatási, vezetési rendszer működését követné figyelemmel. Uttó György elmondta: az egyesület november 30-án és december elsején tartandó következő ülésére tegnap postázta a meghívókat. A tanácskozás már korábban meghirdetett témája mellett bizonyára szó lesz a Tibike körüli fejleményekről is. A rendezvényen részt vesz Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
Lomnici az ügyben nem nyilatkozik, szerinte ugyanis nem az alternatív egyesület és az OIT vitájáról van szó. Lapunknak ugyanakkor több szakember elmondta: értelmezésük szerint a Tibike az eddigi egyesületi működés mellett az igazgatási rendszer kritikája is. Úgy látják, az MBE nem tudja kellően előmozdítani a szakmai fejlődést, az igazságszolgáltatás öntisztulásának folyamatát. És nem képes kontrollálni a tíz éve létrehozott, több szempontból is bírálható igazgatási szervezetet. Nem tudott hozzájárulni, hogy a bírák és a vezetők közül kiszűrjék az alkalmatlanokat, noha ez a kar elsőrangú érdeke lenne. A tárgyalóteremben olykor előfordulnak tűrhetetlen megjegyzések. Az egyik bíró például egy gyermektartási ügy tárgyalásán azt mondta a felperes ügyvédjének: Jó vastagon fogott az ön ceruzája, ügyvéd úr! Én ennek a tartásdíjnak a felével is beérném. A kijelentést etikai eljárás követte. Ez az ügy persze messze van attól a korábbi esettől, amely még 2003-ban történt. Egy alaptalanul letartóztatott roma testvérpár kártérítési perében, mint emlékezetes, a bíró azt rögzítette az ítéletben, a felperesek átlagosnál primitívebb személyisége olyan mértékben növelte börtöntűrő képességüket, hogy emiatt nem indokolt, hogy a magyar állam nagy összegű kártérítést fizessen. Az ellenoldal képviselői úgy látják, Cserni János személyében van a hiba. Megnyilvánulásai miatt az MBE két alkalommal is etikai eljárást folytatott a bíró ellen. Utoljára azért, mert Cserni aláírt egy olyan nyilatkozatot, amely a köztársasági elnök magatartását helytelenítette a tavaly őszi zavargások kapcsán. Cserni ellenlábasai hangsúlyozzák: az FB bírája a tilalom ellenére politizál. Ezt feltételezésük szerint azért teheti meg, mert a Fővárosi Bíróság elnöke mindenkor kiáll mellette. Közölték, a bíró kezdeményezései azt próbálják kompenzálni, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem egyezett bele, hogy Csernit Gatter László elnök kezdeményezésére a Fővárosi Bíróság elnökhelyettesévé nevezzék ki.
Az FB bírája több más közszereplővel együtt régóta kritizálja a 1997-ben létrehozott bírói önigazgatási rendszert. Megfogalmazták például azt a mások által is felvetett kérdést: vajon helyes-e, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban nagy számban vesznek részt a megyei bíróságok elnökei. Így ugyanis az OIT által önmagukat igazgatják. Megkérdőjelezték azt is, célszerű-e, hogy az OIT-t a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezeti. A két tisztség szétválasztását javasolták. Felvetődött az is, hogy a bíróságok igazgatását ismételten az igazságügyi minisztériumra kellene bízni. Utóbbi javaslatot a túlnyomó többség elutasítja. Szerintük még csak az hiányozna, hogy az erősen átpolitizált végrehajtó hatalom ismételten szerepet kapjon a harmadik hatalmi ág, az igazságszolgáltatás működtetésében. Lomnici Zoltán a napokban jelentette be: elkészült az a kilencszáz oldalnyi tanulmány, amelyet – az OIT megbízásából – a Pécsi Tudományegyetem, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem állított össze. A tanulmányok a bírói függetlenség és önigazgatás témaköreit elemzik.
A megyei bíróságok elnökeinek többségét decemberben várhatóan újraválasztja az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. Lomnici Zoltán hatéves mandátuma a jövő év közepén jár le. Az LB elnökének megválasztásához az Országgyűlés kétharmados támogatása szükséges. Az egyesületi mozgolódás, a bírák önszerveződése minden bizonnyal ezzel is összefügg.