Wass Albert-emlékév kezdődött

Sorakozzunk fel díszszemleként az erdélyi íróóriás ötven évig eltitkolt munkássága mellett mindannyian – kérte a Wass Albert-emlékévet megnyitó Turcsány Péter a közelgő születési centenárium alkalmából tegnap.

Wass Albert „igazsága a függetlenségükért küzdő nemzetek igazsága” Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke szerint. Az erdélyi arisztokrata író 1908. január 8-án született a mezőségi Válaszúton, és 1998 február 17-én, az Egyesült Államokban, Floridában lett öngyilkos. A Magyar Kultúra Alapítvány budapesti székházában tegnap megnyitott emlékévének fővédnökségét Tőkés László királyhágó-melléki református püspök vállalta el. A Wass Albert Védnöki Kör köztiszteletben álló tagjai között találjuk például Bánffy György színművészt, Gál Kinga európai parlamenti képviselőt, Gyurkovics Tibor írót, Lezsák Sándor parlamenti alelnököt és Szörényi László irodalomtörténészt.
Turcsány Péter az ünnepségen úgy méltatta a Kolozsvár román megszállását (Trianon előszelét) tízévesen átélő gróf további nyolc évtizedét, mint amely csupa izgalmas válaszkísérlet a magyar és Kárpát-medencei traumára. Kijelentette: akik Wass Albertet holtában is rágalmazzák, és munkásságát el kívánják szakítani az olvasóközönség szívéből és értelmétől, azok a magyar nemzet kulturális öneszmélését akadályozzák, értékeink elszegényítésére és sorvasztására törekednek. „Wass a hontalanná, bozgorrá tett erdélyi magyarság szavát szólaltatta meg, időszerűsége mindmáig nő, hiszen ma már nemcsak a Moldvában élő csángók s az erdélyi magyarok, hanem ilyen politikai vezetés mellett a Magyarországon ma élők lényegében bozgorok” – vélekedett Turcsány Péter. Kovács Attila Zoltán, a Kráter kiadói főszerkesztője bemutatta az Üzenet haza – Wass Albert hangja című új, CD-melléklettel ellátott kötetet, amely az író politikai beszédeinek antológiája 1964-től. Kárhoztatta a szerkesztő, hogy Wass Albert irodalomtörténeti recepciója két pártra szakadt: a hódolókéra és a csepülőkére. Úgy vélte, a centenáriumi év eredményeként Wass Albert irodalomtörténetileg is elhelyezhető lesz a 20. századi magyar írók panteonjában.