Adóemelés miatt is lassult a gazdaság

A magyar gazdaság látványos lassulásának egyik fő oka, hogy a megszorítások középpontjában az adók emelése állt – állapítja meg az ICEG elemzése, amely szerint a konszolidáció eddig elsősorban az adóbevételek növelésén, nem pedig a kiadások csökkentésén alapult.

Nem lassult volna ilyen látványos mértékben a magyar gazdaság, ha a kormány az adóemelések helyett inkább az állami kiadások csökkentésére helyezte volna a hangsúlyt – derül ki az ICEG European Center gazdaságkutató intézet tegnap közzétett elemzéséből. A dokumentum emlékeztet: a gazdaság éves növekedési üteme a harmadik negyedévben 0,9 százalékra mérséklődött, amire az elmúlt tíz évben nem volt példa. A mélypontot magyarázó eddigi értékelések a stabilizációs csomag kedvezőtlen hatásaival indokolták a lassulást, az ICEG szerint azonban ez korántsem teljes körű magyarázat. Gáspár Pál, az ICEG vezetője úgy látja, hogy a gazdaság fékezésében főszerepet játszott a kiigazítás rossz szerkezete, ugyanakkor hazánk versenyképességi gondjainak elmélyülése és a piaci szereplőknek a magyar gazdaságpolitika iránti bizalmatlansága is rontott helyzetünkön. Az elemzés szerint a költségvetés korrekciója eddig elsősorban az adóemeléseken, és csak kisebb mértékben a kiadások csökkentésén alapult, jóllehet a sikeres kiigazítást felmutató országok épp az ellenkezőjét hajtották végre.
A lassulás másik oka a magyar gazdasági folyamatokkal és a túlköltekező gazdaságpolitikával kapcsolatos bizonytalanság volt, amely döntően a beruházások visszaesésében mutatkozott meg. Az elemzés aggasztónak nevezi a beruházások alakulását és kilátásait, kiemelve, hogy a növekedési ütem ezen a területen már 2004-től csökkenést mutatott, 2006-tól pedig látványos fordulat következett be, először stagnálással, majd visszaeséssel.
A gazdaság fékezésének harmadik oka hazánk versenyképességének romlása. A versenyképességi gondoknak az ICEG szerint több nyilvánvaló jele is volt az elmúlt években, hiszen már a mostani erőteljes lassulást megelőzően sem volt kiemelkedő a magyar gazdaság teljesítménye. Amikor 2004-től gyorsulni kezdett az eurózóna, a magyar gazdaság növekedése fokozatosan lassult – mutat rá az elemzés, amely szerint évek óta egyre nagyobb a különbség hazánk és a többi közép- és kelet-európai tagállam fejlődése között.