A legerősebb szerb parlamenti párt vezetője szerint Szerbiának nem kellene katonailag beavatkoznia, mivel a NATO-erők az ENSZ zászlaja alatt vannak Koszovóban. Ám ha a NATO nem védi meg a szerbeket az albánok – mint fogalmazott – kegyetlenkedéseitől, Szerbiának reagálnia kell, hangoztatta a radikálisok államfőjelöltje, aki a közvélemény-kutatások szerint az első helyen fog végezni az elnökválasztások első menetében, hogy a másodikban Borisz Tadics jelenlegi államfővel, a Demokrata Párt jelöltjével harcoljon az elnöki posztért.
A Biztonsági Tanács december 19-i Koszovó-ülését követően öszszeül a szerb szkupstina, és határozatokat hoz a tartományról. Belgrád egyébként nehezményezi, hogy a BT-ben tiltakozása ellenére is meghallgatják Fatmir Sejdiu koszovói elnököt is, igaz, nem államférfiúi minőségben mond beszédet, mint az ugyancsak felszólaló Vojiszlav Kostunica. A szerb miniszterelnök közben a moszkvai tévének adott nyilatkozatában is megismételte: „Koszovó függetlensége nem lehetséges”. Holnap, egy nappal a BT-ülés előtt nagyszabású tiltakozó gyűlést tartanak az észak-koszovói Mitrovicában. Nemet mondanak Koszovó függetlenségére, és nemet mondanak az EU koszovói szerepvállalására is. A szerb tüntetés tovább fokozza a koszovói feszültséget. Az észak-koszovói szerb lakta részek kérdését a trieszti válság megoldásának mintájára rendezné Giuliano Amato olasz belügyminiszter. (A második világháború végén Jugoszlávia is jogot formált az olasz városra, de a nyugati hatalmak megakadályozták a fegyveres konfliktust.) Arra a kérdésre, hogy ezzel Szerbia könnyebben belenyugodna Koszovó elvesztésébe, Amato kijelentette, hogy Szerbiának a realitást kell elfogadnia. Koszovó már csak nosztalgia a Nagy-Szerbia iránt, Szerbiának pedig nem a nosztalgiára, hanem a jövőre van szüksége.
Zsolnay Fényfesztivál
Négy napon át fénybe borul Pécs történelmi belvárosa
