Eleve nem reménytelen

Kisorsolták tegnap Durbanben a 2010. évi dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság selejtezőcsoportjait. Magyarország Portugáliával, Svédországgal, Dániával, Albániával és Máltával az első európai hatosba került. Első ránézésre ennél csak egy könnyebb csoportot mondhatunk, a másodikat.

Megdöbbentő hír előzte meg a sorsolás ceremóniáját. A helyszín közvetlen közelében lelőtték Peter Burgstaller egykori osztrák válogatott futballistát. A 43 éves sportoló holttestét a helyi rendőrség közlése szerint egy golfpályán találták meg. A nyomok alapján a hatóságok azt feltételezik, hogy rablógyilkosság történt. Az eset ismét a fókuszba állította a dél-afrikai világbajnokság legfőbb kockázati tényezőjét: a biztonságot. Joseph Blatternek, a nemzetközi szövetség (FIFA) elnökének magyarázkodása kissé cinikusnak hat: „A FIFA természetesen sajnálatát fejezi ki a történtek miatt, mint minden hasonló esetben, amikor korábbi labdarúgót ér támadás. A történteknek azonban semmi köze sincs a FIFA rendezvényéhez, Burgstaller turistaként tartózkodott az országban, és nem szerepelt a sorsolásra meghívottak listáján.” Vitára adhat okot, hogy ez mennyire nyugtatja meg azt a minimum egymillió turistát, aki a világbajnokság idején Dél-Afrikába kíván utazni.
De vissza a sorsoláshoz! A magyar válogatott, csakúgy, mint a közelmúlt hasonló eseményein, tegnap sem volt szerencsétlen. Kénytelenek vagyunk így, kissé sután fogalmazni, de egyenesen szerencsét nincs merszünk emlegetni. Magyarország az alábbi csapatok társaságában az 1. európai csoportba került: Portugália, Svédország, Dánia, Albánia és Málta.
A sorsolást a hatodik kalaptól felfelé haladva bonyolították le. Bár senkit sincs okunk lenézni, éppen az Európa-bajnoki selejtező tapasztalata alapján Máltát sem, a szigetországgal mégsem lehetünk elégedettek, mert Észtország és Montenegró valószínűleg keményebb dió lett volna. Az ötödik kalapból Albánia egybeesett a magyar szövetség elnöke, Kisteleki István óhajával. Innen Szlovéniát, Lettországot és Ausztriát volt ajánlatos elkerülni. A harmadik kalapban számunkra már nem volt könnyű ellenfél, Dániát közepesnek mondhatjuk. Az elsőből és a másodikból nagyjából ugyanez mondható el Portugáliáról és Svédországról. A svédekkel az utóbbi időben többször is összekerültünk, még Gellei Imre vezetésével, s a stockholmi döntetlent leszámítva kevés sikerrel.
Kisteleki István a magyar televízió stúdiójában követte a sorsolást, s nem tűnt elégedetlennek. Így öszszegzett: „Minden selejtezősorozatnak csakis úgy lehet nekivágni, hogy a továbbjutást tűzzük ki célul.” Ez így igaz, ám a bizakodásnak az elmúlt két évtized egyre romló eredményei nem adnak hitelt.
Várhidi Péter szövetségi kapitány a helyszínen tartózkodott, s így értékelt: „A hatodik kalapból Montenegrót szerettem volna mindenképpen elkerülni. Albánia jelen helyzetében sötét ló, az első három kalapból nem kaptunk sztárcsapatot. A második csoport talán jobb lett volna nekünk, de a helyzetünk eleve nem reménytelen.”
Papíron ez megállja a helyét. Minden további szeptembertől a pályán derül ki.

Az európai csoportok. 1. Málta, Albánia, Magyarország, Dánia, Svédország, Portugália. 2. Luxemburg, Lettország, Moldova, Svájc, Izrael, Görögország. 3. San Marino, Szlovénia, Szlovákia, Észak-Írország, Lengyelország, Csehország. 4. Liechtenstein, Azerbajdzsán, Wales, Finnország, Oroszország, Németország. 5. Észtország, Örményország, Bosznia-Hercegovina, Belgium, Törökország, Spanyolország. 6. Andorra, Kazahsztán, Fehéroroszország, Ukrajna, Anglia, Horvátország. 7. Feröer-szigetek, Ausztria, Litvánia, Szerbia, Románia, Franciaország. 8. Montenegró, Grúzia, Ciprus, Írország, Bulgária, Olaszország. 9. Izland, Macedónia, Norvégia, Skócia, Hollandia.