A Magyar Gárda feloszlatását kéri a Fővárosi Főügyészség, az erről szóló keresetet tegnap nyújtották be a Fővárosi Bíróságra – közölte tegnap kora délután Morvai Attila ügyészségi szóvivő. Mint mondta, azért döntöttek a feloszlatás kezdeményezése mellett, mert álláspontjuk szerint az egyesület törvénybe ütközően gyakorolta tevékenységét. A szóvivő elmondása szerint a keresetlevél nagyrészt a Tatárszentgyörgyön történteken alapul, ahol a Magyar Gárda december elején felvonulást tartott.
Vona Gábor, a Magyar Gárda Egyesület és a Jobbik elnöke lapunknak nyilatkozva megrendelésszagúnak minősítette az ügyészség lépését. Felettébb gyanúsnak nevezte, hogy éppen a tegnapi napra időzítették a kereset benyújtását, amikor a parlamentben az egészségbiztosításról szavaztak, illetve országos sztrájk kezdődött.
*
Vona Gábor kiemelte: a gárda megalakulása óta törvényesen, jogszerűen működött, és Tatárszentgyörgyön is egy jogszerű, békés rendezvényt tartottak. – Ha nem lett volna jogszerű a felvonulás vagy azon valamilyen törvénysértést követtek volna el, akkor a rendezvényt biztosító rendőrség nyilván föllépett volna ellene, de ilyenre nem volt szükség – fogalmazott az egyesület vezetője. Hozzátette, tiszta a lelkiismeretük, állnak a bírósági eljárás elé.
Az ügyészségi keresetet tegnap lelkendezve fogadta az Országos Cigány Önkormányzat. Szerintük mindez annak a jele, hogy „mégis van Magyarországon jogállamiság, demokrácia és szolidaritás”. A cigányszervezet bízik abban, hogy a bíróság feloszlatja a gárdát.
A gárdaügy tegnap az Országgyűlésben is téma volt. Az ügyészségi állásfoglalás megjelenését időben nem sokkal követő interpellációjában Teleki László (MSZP) úgy vélte, mintegy karácsonyi ajándék lehetne, ha a bíróság feloszlatná a Magyar Gárdát. A politikus azt kérdezte az igazságügyi és rendészeti minisztertől, miért nem történtek jogi lépések a „a báránybőrbe bújtatott fasiszta eszmék” visszaszorítására. Takács Albert válaszában beszámolt arról, hogy az ügyészség feloszlatná a félkatonai szervezetet. A bejelentés nagy tapsot kapott a kormánypárti padsorokból. A miniszter válaszát Teleki László elfogadta.
Később Gusztos Péter (SZDSZ) kérdezte Kovács Tamás legfőbb ügyészt, aki kifejtette, a Magyar Gárda visszaélt az egyesülési joggal, és intézményes kereteket kívánt teremteni alkotmányellenes nézetek terjesztéséhez; a Fővárosi Főügyészség ezért kezdeményezte feloszlatását. Hozzátette: december 9-én a gárda olyan állomáshoz érkezett, ami „a demokratikus jogállamisággal összeegyeztethetetlen”. – A Pest megyei Tatárszentgyörgyön szervezett rendezvényen elhangzott beszédek, a rendezvény külsőségei összességében alkalmasak voltak arra, hogy a roma közösség tagjaival szemben negatív érzelmeket, a közösség tagjaiban félelmet váltsanak ki, és társadalmi feszültséget keltsenek – mondta. Az ügyészség szerint az egyesület tevékenysége sért több nemzetközi egyezményt, az alkotmányt, az egyesülési törvényt, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, és nincs összhangban az Alkotmánybíróság határozataival.
Kovács Tamás emlékeztetett rá, hogy október 4-én ügyészi felszólalással éltek a szervezet alapszabályának módosításával kapcsolatban, ezt az egyesület teljesítette, de akkor még nem folytatott tényleges tevékenységet. Gusztos Péter arról beszélt, hogy nincs szükség az egyesülési jog korlátozására. A hatályos jog alapján is fel lehet lépni az ilyen szervezetekkel szemben – fűzte hozzá.
Ismeretes, december 9-én a Pest megyei Tatárszentgyörgyön a Magyar Gárda 260 és a nyírségi szerveződésű Nemzeti Őrsereg 50 tagja vonult föl A vidék közbiztonságáért címmel, tiltakozva az egyre inkább elharapódzó „cigánybűnözés” ellen. A köztársasági elnök és a parlamenti pártok egyhangúlag elítélték az akciót, egyes kormánypárti politikusok, médiumok cigányellenes felvonulásról írtak.
A gárda működését már októberben is törvénysértőnek minősítette a Fővárosi Főügyészség, mivel a katasztrófaelhárítási és rendvédelmi feladatok nem szerepeltek az egyesület alapszabályában.
Szén-monoxid-mérgezés gyanújával vittek kórházba egy embert
