Novemberben a külföldiek csaknem 750 milliárd forint értékben értékesítettek a magyar fizetőeszközből, ami minden idők második legnagyobb tőkekivonásának számít. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett adatsorok alapján ennek nagy része, 500 milliárdnyi a devizapiaci határidős csereügyletekből (swap) származott, míg a többi a részvény- és az állampapír-eladásoknak volt köszönhető.
A Portfolio.hu gazdasági hírportál elemzése szerint a kivonás hátterében főként az áll, hogy globálisan a befektetők kockázati hajlandósága csökkent. Az október– novemberi időszakra esett ugyanis a másodlagos amerikai jelzálogpiacról kiinduló válság második hulláma, amely elbizonytalaníthatta a szereplőket. A lap rámutat, a külföldi eszközök csökkenése hazánkban már októberben elkezdődött, igaz, akkor még csupán 70 milliárd forintnyi összeg áramlott ki az országból. Másik okként a kedvezőtlen magyar makrogazdasági mutatókat jelölte meg, például a külső adósság magas szintjét – ami miatt érzékenyebben reagál a hazai piac a külső hangulatromlásra – vagy a lassú gazdasági növekedéssel kapcsolatos aggodalmakat.
A nagymértékű kivonás mellett érdekes, hogy a forint/euró árfolyam alig észrevehetően követte a folyamatot, holott általában a kifelé irányuló pénzmozgás gyengíti a belföldi valutát. A portál meglátása szerint ez amiatt történt, hogy a kiáramlás a negatív külpiaci hangulattal függött össze, így ez érdemben nem változtatott a befektetők forinttal kapcsolatos megítélésén. A másik tényező az lehetett, hogy Magyarországon továbbra sem csökkent a devizaalapú hitelfelvételi kedv, különösen elmondható ez a karácsony előtti időszakban. Ezek a pénzmozgások pedig hatalmas forintkeresletet támasztanak, amely képes növelni a stabilitást.
Hasonlóképpen vélekedett lapunk megkeresésére Barcza György, a K&H vezető elemzője. Mint fogalmazott, a rövid idő alatti nagymértékű részvényeladás egy korszak végét jelentheti. Eddig ugyanis a fejlődő piacok – mint például a magyar is – globálisan folyamatosan emelkedtek, de ez ma már nem így van. Kiemelte, a növekedés és a visszaesés általában ciklikusan zajlik, most azonban a gyengülés után nem látszik korrekció, mivel egyelőre nem követi azt vásárlás. Bár a Portfolio.hu szerint ez csak átmeneti állapot, az elemző a jövőre nézve jóval pesszimistább. Barcza György úgy látja, a piacokon világszerte túlfűtöttség alakult ki, aminek még nem lehet látni a végét. – A jövő év a piacok fekete éve lesz, ami független a magyarországi eseményektől – hangsúlyozta.
Trump aláírta a törvénybe foglalt ígéreteit
