Ingatag alapokon áll a jövő évi büdzsé

Meglehetősen ingatag lábakon áll a jövő évi költségvetés, amelynek zárószavazását tegnap tartotta a parlament. A bizonytalanság elsősorban abból adódik, hogy a büdzsé olyan kormányzati előrejelzésen alapul, amelyet sem a jegybank, sem pedig a gazdaságkutatók nem tartanak reálisnak.

Jelentős bizonytalanság övezi a jövő évi költségvetést, amelyről tegnap szavaztak az országgyűlési képviselők. A legtöbb kockázat abból adódik, hogy a 2008-as büdzséről szóló törvény olyan kormányzati prognózison alapul, amely ellentmond a Magyar Nemzeti Bank, valamint a hazai és külföldi elemzőintézetek előrejelzéseinek: a kabinet alacsonyabb inflációval és magasabb gazdasági növekedéssel tervezte a költségvetést, mint amilyet a gazdaságkutatók reálisnak tartanak.
A legnagyobb eltérés jelenleg a tervezett és a várt pénzromlási ütemnél mutatkozik. Míg a Pénzügyminisztérium négy és fél százalékos átlagos drágulással kalkulálta a büdzsé bevételeit és kiadásait, addig a gazdaságkutatói előrejelzések szerint a jövő évi infláció eléri az 5,4-5,6 százalékot, tehát – az idei évhez hasonlóan – a jövő évi költségvetésben is alul lett tervezve az infláció mértéke. Mindez több tíz milliárd forinttal segítheti a 2008-as büdzsét, a vártnál magasabb pénzromlási ütem ugyanis több áfa- és személyi jövedelemadó-bevételt eredményez. Az alultervezett infláció „jótékony” hatását semlegesítheti azonban az, hogy a gazdasági növekedés jövőre várhatóan nem éri el a kormány által jósolt 2,8 százalékos ütemet. Az idei harmadik negyedéves GDP-adatok tükrében az elemzők most mindössze 2,1– 2,5 százalékos dinamikát tartanak reálisnak a jövő évre vonatkozóan, ez pedig jelentősen ronthatja a bevételi terveket.
Az infláción és a növekedésen kívül számos kockázat övezi a jövő évi kamatkiadásokat is. Ennek oka, hogy a 2008-as büdzsében a kormány javuló hitelességgel és ennek nyomán csökkenő kamatokkal számolt. Ha azonban a kamatok nem mérséklődnek a tervezett mértékben, úgy az államadósság finanszírozása is többe kerülhet a költségvetési törvényben szereplő 1098 milliárd forintnál. E tétel egyébként csaknem 126 milliárd forinttal magasabb az idei kamatkiadásnál, és a jövő évre tervezett társaságiadó-bevétel dupláját jelenti. Az államadósság a GDP százalékában az idei 65,6 százalékról jövőre várhatóan 66,1 százalékra emelkedik.