Kiss Péter üzent főnökének

Kiss Péter kancelláriaminiszter, az MSZP alelnöke szombaton kijelentette, hogy pártja empatikussága, konfliktusvállalása igazságközlő, csatázó habitussá vált – ezzel burkoltan üzent Gyurcsány Ferenc kormányfő-pártelnöknek. Bírálta az SZDSZ-t is, amiért minden „rosszat”, ami a kormánynak felróható, az MSZP-nek tulajdonítanak.

Változtatni kell a szocialisták habitusán, hogy támogatást szerezzenek a reformokhoz – hívta fel a figyelmet a párt Baloldali Tömörülés Platformjának országos értekezletén Kiss Péter. A kancelláriaminiszter hangsúlyozta: 2006 nyarán az MSZP empatikussága igazságközlő habitussá változott, míg konfliktusvállaló magatartásából nemegyszer csatázó habitussá lett. Kifejtette: 2006 nyarán tudatában voltak annak, hogy igazuk van, változtatni kell, a többség érdekében a konfrontációt is szükséges vállalni azért, hogy az európai fejlesztések nyertese a többség lehessen. Szerinte ezeken a pontokon változtatni kell. (A jelenlévők jó részének meglepetésére a közös európai csatlakozásról szólva Csengey Dénes egykori híres mondatát idézte: „Európába, de mindahányan.”)
A rendezvényen jelen volt a szocialista párt hat másik platformjának képviselője is. Részt vett Hiller István MSZP-alelnök, Baja Ferenc, a Szocialista Platform, Vitányi Iván, a Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform, Mesterházy Attila, a Harmadik Hullám Platform, Kertész Krisztián, az Ésszerűség és Felelősség Platform vezetője, valamint a Népi Platform és a Magyar Progresszív Platform képviselője. Információink szerint egyes háttérbeszélgetéseken éles Gyurcsány-kritika fogalmazódott meg.
Kiss Péter a koalícióról kifejtette: a szocialista pártnak a kormányzás biztos politikai hátteréért különös felelőssége van. A kormányprogram nemcsak az MSZP, hanem az SZDSZ műhelyeiben is készült, ezért nem lehet úgy csinálni, hogy ami népszerűtlen benne, az csak a szocialistáké. A koalíciós partnernek címzett kritika után azonban kiállt a szabad demokratákkal kötött szövetség mellett, mondván, inkább választ egy olyan koalíciós partnert, amelyet a szabadságjogok iránti elkötelezettség korlátoz, mint szabadságjogokat korlátozót. Kiss egy másik elhunyt MDF-est, Antall Józsefet is „segítségül hívott”; a néhai miniszterelnök szavait idézte némi változtatással: a választáson „tetszettünk volna ötven százalékot elérni”.
A sztrájkokról beszélve kiemelte: ha abba belekeveredik a pártpolitika, onnantól már nem az emberekről van szó, hanem a Fideszről. – Ez rosszat tesz az adott konfliktusnak és a párbeszéd intézményeinek is – szögezte le a kancelláriaminiszter. Kiss azt hangoztatta: a Fidesz sajátja, hogy „megrontó” együttműködéseket alakít ki, hiszen 2002 óta nincs olyan politikai kezdeményezés, amihez rövid távú érdekei miatt ne adta volna a nevét Patrubány Miklóstól kezdve Vona Gáboron át egészen a tavaly őszi eseményekig. Ilyesmi a kontinensen gyakorlatilag elképzelhetetlen, bizonygatta a politikus, ugyanis az európai jobbközép pártok elhatárolják magukat a szélsőségektől.

Reformhalandzsa. A Fidesz szerint az MSZP baloldali tömörülésének baloldalisága ma is nagyrészt a reformhalandzsában és a politikai ellenfelek sározásában merült ki. Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője úgy reagált:
mennyivel baloldalibb cselekedet lett volna határozottan felemelni szavukat a hatalmas társadalmi károkozással járó több-biztosítós rendszer, valamint a magyar embereket, családokat, vállalkozásokat sújtó megszorító intézkedések ellen – húzta alá az ellenzéki politikus.