Ködösítés minden fronton

Az agrártárca ez évben mindvégig ködösített a gazdáktól a földalapú támogatás nemzeti önrészéből elvont mintegy 25 milliárd forintos összeget illetően. A tavaszi fagykárok bekövetkezte után az ellenzék azt javasolta a minisztériumnak, hogy ezt az összeget fordítsák a gazdák megsegítésére. A tárca viszont a központi uniós kukoricafelvásárlás és -tárolás költségeivel indokolta az elvonást, csakhogy a raktárakból folyamatosan fogyott a termény, s az eladási árak jelentősen meghaladták a 103 eurós intervenciós árat, vagyis azt, amennyiért a gabonát átvették a termelőktől. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium év elején a 25 milliárd forintos elvonást még azzal indokolta, hogy sok volt a jogosnak bizonyuló túligénylés, emellett pedig nagyobb támogatást kívánnak biztosítani az állattartóknak – ami nem történt meg –, s nem tudják vállalni a gabona uniós intervenciós felvásárlásának költségeit sem. Később Gőgős Zoltán, a tárca szakállamtitkára már arra hivatkozott, hogy a pénzt az árfolyamveszteség vitte el, majd ezt a tárca azzal egészítette ki, hogy a tárolásnak is vannak költségei. Csakhogy az említett 25 milliárd forint Máhr András, az agrártárca szakállamtitkára szerint lényegében nem létezik. Ő a mezőgazdasági bizottság májusi ülésén közölte, hogy a földalapú támogatás nemzeti önrészét 273 forintos euróval számolták. A forint erősödése miatt pedig már eleve legfeljebb tízmilliárd forintról lehetne szó, ám a kukoricaintervenciós tárolási költségek, illetve az ott is fellépő árfolyamveszteség ezt elvitte. Nemrég viszont Gráf József agrárminiszter a sertéstartóknak ígért támogatások bejelentésekor megjegyezte, hogy amennyiben követték volna az ellenzék javaslatait, s elköltik a 25 milliárd forintot, most nem állna rendelkezésre forrás a válságba sodródott állattartók megsegítésére. Tehát, hogy megvolt vagy sem a pénz, s ha igen, mire fordították, pontosan a mai napig nem tisztázódott.
Az uniós agrárpénzekről
továbbiak a 12. oldalon