Kormány közeli kutatók megbízása

A Miniszterelnöki Hivatal tegnap mutatta be a sajtó képviselőinek azt az ötmillió forintért készült tanulmányt, amely az őszödi beszéd médiamegjelenéseit, interpretálását taglalja. A 179 oldalas brosúráért a kancellária ötmillió forint plusz áfát fizetett az Inno-Res Kht.-nak. A kutatócég tulajdonosa, Szirmai Péter korábbi céges kapcsolatai révén is közel állhat a jelenlegi kormányhoz.

A Hírműsorok tartalomelemzése, kiegyensúlyozottsága, 2006 szeptemberétől 2007 júniusáig, kiemelten a balatonőszödi beszéd interpretálásával kapcsolatban című tanulmány mindössze 179 oldalas. Kiemelt témaként helyet kapott benne az őszödi beszéd interpretálása, a beszéd és a nyilvánosság kapcsolata, egy rövid kronológiai áttekintés, amely a 2006. szeptember 17-e és 19-e közötti időszakot tárgyalja, ugyanakkor külön alfejezeteket szenteltek az eseményeket tárgyaló hírműsoroknak, a nézettségi adatoknak, a tartalomelemzésnek, a hírtípusoknak, a hírek tartalmi jellemzőinek és a nézettségi adatok főbb tendenciáinak. A dolgozat majd felét ábrák, táblázatok és mellékletek teszik ki; az utóbbiak között szerepel – mások mellett – a hírhedt beszéd szövege, Gyurcsány Ferenc kormányfőnek az MSZP frakcióülése utáni sajtótájékoztatója és Sólyom László köztársasági elnök szeptember 19-i sajtónyilatkozata.
A beszéd interpretálásával kapcsolatban a szerző leszögezi: „a vizsgált csatornák igen egységesen, minimális eltéréssel foglalkoztak a témával hírműsoraikban (…). A televíziós csatornák egyetlen kivétellel (RTL Klub) ugyanazt az egyperces részletet idézték fel műsoraikban. Ez a teljes szöveg 4 százaléka. (…) Három csatorna (M1, RTL Klub, Hír TV) a beszéd egyes részletein kívül a maguk által kitalált jelzőket használta kommentárjaiban.” A két nagy kereskedelmi csatornáról értekezve a szerző megállapítja, hogy „a későbbiekben a Hír TV képeit vették át, és ezt próbálták kommentálni a stúdióból (…). A Hír TV volt az egyetlen olyan csatorna, amelynek közvetítőkocsija a helyszínen tartózkodott, így képes volt képeket adni a Szabadság térről. Közvetítésében végig a téren tartózkodók közül közölt képeket, tudósítója az itt öszszegyűltek szemszögéből, néha álláspontjával megegyezően közvetített.” A tévészékház előtti eseményekkel kapcsolatosan az újságírók szóhasználatáról is olvashatók érdekes mondatok. Például: „az általam vizsgált csatornák közül az M1-esen Baló György szájából hangzott el először 22.27-kor a székház előtt történtek ostromként való minősítése. (…) A Hír TV ebben a dimenzióban is eltér a többi csatornától, hiszen riportere többször forradalomnak, valamint forradalmi hangulatúnak nevezi az általa is átélt eseményeket.”
A hírműsorok (szakmai) munkáját tárgyaló részből a következőket érdemes kiemelni: „Általánosságban az M1 adásáról elmondható, hogy azok szerkezetét a rendkívüli helyzet – mely az érintettségükből adódott – alapvetően meghatározta.” A TV2-ben „elsősorban a telefonon tudósító munkatársak beszámolóiból próbálták meg rekonstruálni az eseményeket. Később a Hír TV-től átvett képeket igyekeztek kommentálni, valamint kiegészíteni az azokon látható eseményeket helyszíni jelentésekkel. (…) A rendkívüli híradások szerkezetét a RTL Klub csatornáján a TV2-höz hasonlóan meghatározta, hogy saját élő képeket nem tudtak sugározni (…). A közvetítés előrehaladtával egyre erősebb kritikát fogalmaznak meg a tudósítók és a műsorvezetők is a rendőrökkel szemben, hiszen azok »elmenekültek«, »képtelenek hatásosan fellépni».” Érdekesség ugyanakkor, hogy a nézettségi adatok főbb tendenciáinak tárgyalásakor a Hír TV-t nem vizsgálják a tanulmányban.
A kutatást végző Inno-Res Kht. tulajdonosa Szirmai Péter, aki korábban ügyvezetőként a SzondaPhone Telemarketing Kft.-t is irányította. Ennek a cégnek tagja volt Závecz Tibor és Levendel Ádám is, akik a baloldali kormányok idején jelentős központi megrendelésekhez jutó Szonda Ipsos közvélemény-kutató cégnél látnak el vezetői feladatokat. A Szirmai Péter név egyébként felbukkan az erős baloldali kötődésű nevekkel fémjelzett (például ifjabb Marosán György, Nyers Rezső), a Horn-kormány pénzügyi államtitkára, Akar László által irányított GKI Gazdaságkutató Zrt. tulajdonosai között is.
Budai Bernadett kormányszóvivő elmondta: a Miniszterelnöki Hivatal azért Szirmai cégét bízta meg az oldalanként 28 ezer forintos tanulmány elkészítésével, mert ezért a pénzért az Inno-Res a kutatási módszertant is átadta a kancelláriának. – Később hasonló kutatásokat így olcsóbban tudunk elvégezni – mondta. Hozzátette: a megbízás kapcsán „nem volt tendereztetés”, mert a megrendelés értékhatára ezt nem tette szükségessé.