Kiderül az utóbbi évek karácsonyi időszakát megfigyelve, hogy az ajándékozás méretein mit sem változtatott a megszorító intézkedések hatása. A GfK Piackutató Intézet felmérése szerint a decemberi vásárlások aránya egyre nő. Míg 2004 decemberében a vásárlók a havi átlagos költéshez képest 20 százalékkal hagytak nagyobb összeget a különböző üzletek kasszáinál, 2005 utolsó hónapjában már 24 százalékkal, 2006-ban pedig 25 százalékkal költöttek többet az ünnepi előkészületek során.
Mire költünk a legtöbbet? A statisztikák szerint 2006. november–decemberben 58 százalékkal több háztartási kisgép fogyott, mint az előző két hónapban, és az elektronikai cikkek iránt is óriási volt a kereslet. A múlt év legkeresettebb elektronikai termékei: az elektromos fogkefe, az elektromos szőrtelenítő készülék (férfi- és női egyaránt), az MP3-lejátszó és a kenyérpirító.
Egy tavalyi felmérés alapján az is kiderült, hogy a legnagyobb eladóterű üzletek piaci részesedése 2006 novemberéről decemberre négy százalékkal, 23-ról 27 százalékra nőtt, majd a korábbi évekhez hasonló tendenciát követve 2007 januárjában visszaállt 23 százalékra. Az év utolsó hónapját tekintve a kis üzletekben átlagosan 16 százalékkal (független kis boltok: 23 százalék, láncba szerveződött kis boltok: kilenc százalék), míg a drogériákban 17 százalékkal hagytunk több pénzt. Ennek oka főleg az ilyenkor ugrásszerűen megnövő vásárlási gyakoriság, azaz decemberben a vásárlók a havi átlaghoz képest e boltokba gyakrabban térnek be, vagyis többet is költenek.
Mit vegyünk?
A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) véleménye szerint a lakosság nagy része annak érdekében, hogy mihamarabb „letudja” a mára már inkább nyűggel, mint örömmel járó vásárlást, hajlamos teljesen értelmetlen, környezeti szempontból elfogadhatatlan, pár hét elteltével a kukában landoló árucikket venni. Ilyen termék például az elemes buborékfújó, az elektromos ceruzahegyező, a ventillátoros sapka, a motoros nyalóka vagy az elemes krumplihámozó. Rátz Judit, a Humusz munkatársa az ünnepek közeledtével azt tanácsolja, hogy a műanyagból, PVC-ből, trópusi fából készült tárgyak helyett inkább tartós, jó minőségű, hosszú élettartamú termékeket vegyünk. Javasolja az újrahasznosított alapanyagból készült vagy használt tárgyakat is (antikváriumból vagy antikvitásüzletekből). A Tudatos Vásárló Egyesület honlapján pedig elsősorban olyan ajándékok vásárlására buzdítják az embereket, amelyek közös programként is szolgálhatnak. Ilyen ajándék a színházjegy vagy az utazás.
Nincs ünnep karácsonyfa nélkül
Bár egyes környezetvédő szervezetek azt állítják, úgy is lehet meghitt az ünnep, hogy a szobában nem áll ott a feldíszített fa, nehéz elképzelni a szentestét enélkül. Hazánkban is egyre elterjedtebb a gyökeres fa, amelyet az ünnepek elteltével vissza lehet vinni, vagy ki lehet ültetni a kertbe. Ennek egyik oka, hogy a lakosság igyekszik a környezetet kímélni, másrészt az évről évre emelkedő fenyőárak miatt egyre mélyebbre kell nyúlni a zsebekbe. Az idén a lucfenyő méteréért 800–1200 forintot kell fizetni, az ezüstfenyő ára 1500–1800 forint körül várható, a normannfenyő viszont 4000–5000 forint is lehet. A faválasztásnál érdemes megfontolni, hogy az ezüstfenyő jóval lassabban nő meg, a külföldi fenyőket pedig akár több ezer kilométeren át szállítják, ezért a leghelyesebben akkor járunk el, ha hazai termelőtől valamelyik hagyományos fajtát vásároljuk meg. Akinek a fenyőillat és a frissen vágott fa hangulata nem hiányzik, válogathat a kínai műfenyők közül is, bár ezek környezetkímélő volta erősen megkérdőjelezhető, különösen, ha csak egyszer használjuk.
Szabó Fruzsina, a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének elnöke óvatosságra int. A minőségi kifogások miatt az árudák által át nem vett fákat nepperek vásárolták fel, és árusítják a bevásárlóközpontok környékén tetszetős nejlonhálóban, gúzsba kötve. A díszítéskor azonban váratlan meglepetés érhet: a főágak többsége hiányzik.
Hol szerezzük be az asztalravalót?
A háztartások napi fogyasztási cikkeinek beszerzéseit alapvetően befolyásolja s alakítja a karácsonyi sütés-főzés, az ünnepekre való készülődés. A háztartások privát fogyasztási szokásait nyomon követő ConsumerScan-adatok szerint az ilyenkor fontos alapanyagokból (sütőpor, majonéz, mustár, hagyományos kakaópor, vaníliás cukor, tejszínhab stb.) jellemzően kétszer annyit vásárolunk az év utolsó hónapjában, mint máskor. Hasonlóképpen megduplázódik a Mikulás és karácsony alkalmával ajándékba adható táblás édességek és testápolási szerek, továbbá a sós rágcsálnivalók, valamint az egyébként egyre ritkábban és egyre kisebb mennyiségben vásárolt égetett szeszes italok kereskedelmi forgalma.
A Hulladék Munkaszövetség szerint nem mindegy, hogy honnan származik az, ami az asztalra kerül. A bevásárlóközpontok helyett javasolják inkább a közeli piacot vagy a kiskereskedőket, mert így nem kell autóba ülni. Érdemes megkérdezni az eladót, hogy honnan szerzi be a húst, illetve a zöldséget. Nem mindegy ugyanis, hogy hazai vagy távoli ország termékéről van-e szó. A piacon vásárolt áru általában olcsóbb, sok esetben helyi termelőtől származik, nincs előre csomagolva, azaz környezetkímélő. Haraszti Anikó a Tudatos Vásárló Egyesület nevében a bioélelmiszerekre hívta fel a figyelmet, hiszen ezek előállítása jóval környezetkímélőbb a hagyományosokénál, és persze egészségesebbek is.
