Ma adja át az adórendszer átalakításáról szóló javaslatát a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal a miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek. A szakértői testület hangsúlyozta: tervezetük nem adóreform, pusztán a közterhek rendszerét érintő korrekciós javaslat. A kerekasztal megítélése szerint a legfontosabb cél, hogy az élőmunka után fizetendő adók jelenlegi mértékét csökkentsék. Ennek megfelelően – a tervezet szerint – 2009-től a munkaadó által fizetendő járulék a jelenlegi 29 százalékról 19 és 21 százalék körüli szintre csökkenne. A grémium álláspontja szerint az átlagkeresetek után jelenleg túlságosan sok adót kell fizetni, ezért a személyi jövedelemadó csökkentését javasolták, a legalacsonyabb bérek pedig adómentessé válnának. A javaslat szükségesnek tartja a szolidaritási adó eltörlését és az osztalékadó mérséklését is.
Az élőmunkát érintő közterhek csökkenését más adók emelésével kellene ellensúlyozni – áll a javaslatban. A kerekasztal elképzelése szerint a kieső bevételeket az általános forgalmi adó (áfa) növelésével lehetne pótolni. A tervezet értelmében 2009-től a mostani 20 százalék helyett 22–24 százalék között kellene meghatározni az áfa mértékét. Az alapvető élelmiszereket és az élőmunkát igénylő szolgáltatásokat azonban csak 16-18 százalékos forgalmi adó terhelné a szakértői testület javaslata szerint, hazánk idegenforgalmi versenyképességének javítása céljából pedig a szálláshelyek kiadóinak mindössze 5–10 százalékos áfát kellene fizetniük. A kerekasztal szükségesnek tartja azoknak a juttatásoknak a megadóztatását is, amelyeket a munkáltató ad dolgozóinak. Adókötelessé válna tehát egyebek mellett az üdülési csekk, az étkezési hozzájárulás és az iskolakezdési támogatás. A testület elképzelése szerint közterhet kellene fizetni a jelenleg adómentes egyéb juttatások után is. Amennyiben a jogalkotók elfogadják a tervezetet, 2009-től például a nyugdíjak után is felszámítanák az adót, olyan módon, hogy a jelenlegi járandóságokat előbb felbruttósítanák – akárcsak a nyolcvanas években, a Kupa Mihály nevével fémjelzett adóreform idején az addig adómentes fizetéseket. A javaslat tartalmazza a dohánytermékek és az alkohol után fizetendő jövedéki adó emelését is.
A javaslat szerint a társasági adó mértékét 20 százalékra kell emelni, és célszerű volna megszüntetni a cégek által jelenleg igénybe vehető adókedvezményeket legtöbbjét. Mindössze a környezetvédelmi beruházások költségeit, illetve a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásokat vonhatnák le adójukból a vállalkozások. A kerekasztal úgy vélekedett: az elvárt adó továbbra is a hazai adórendszer része maradhatna. Az elnevezést azonban megváltoztatná a grémium: a jövőben alapadónak hívnák a vállalkozások által fizetett közterhet. A lerótt alapadót – az elképzelések szerint – a cégek levonhatnák társasági adójukból. Az egykulcsos adórendszer bevezetését ugyanakkor nem támogatja a kerekasztal, s a munkában részt vevő szakemberek véleménye szerint egyelőre nincsenek meg a feltételei az értékalapú ingatlanadónak sem.
– A kerekasztal adókorszerűsítési elképzeléseivel a szakma egyetért – mondta lapunknak Csaba László. Az egyetemi tanár szerint a javasolt változtatások az adórendszer ésszerűsítését szolgálják, és a jelenlegi gazdasági helyzetben szükségszerűek. A szakember ugyanakkor hozzátette: nem elég önmagában az állami bevételek növelése, ha a kiadásokat nem csökkenti a kormányzat. Elengedhetetlen tehát a közigazgatás működésének felülvizsgálata. Csaba László úgy vélekedett: a magyar állam rendkívül pazarlóan működik. Az adószabályok átalakítása csak akkor vezethet eredményre, ha csökkennek a kiadások, és nő a közigazgatás hatékonysága.
Török Zoltán közölte: egyetért a tervezett változtatások irányvonalával, de önmagában az adókorrekció nem növeli hazánk versenyképességét. A Raiffeisen szakértője szerint a javasolt módosítások hozzájárulhatnának ugyan ahhoz, hogy Magyarország versenyhátránya csökkenjen, de még további lépésekre is szükség lenne ahhoz, hogy a nálunk jóval nagyobb ütemben növekvő, velünk együtt csatlakozó új európai uniós tagországok bővülési ütemét legalább valamennyire megközelítsük.
szén monoxid
Szén-monoxid-mérgezés gyanújával vittek kórházba egy embert
