Sok idő kell még a kilábaláshoz

A hazai gazdaságkutató intézetek sorra vesznek vissza az idei és a jövő évi GDP-bővülési előrejelzéseikből, s a szakértők is arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi stagnálás hátterében álló gazdasági folyamatok miatt a növekedés mértéke még 2009-től is csak nagyon szerény marad – legalábbis az általunk megkérdezett közgazdászok erre számítanak.

2007. 12. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A reálkeresetek csökkenésével, a belső kereslet visszaesésével, a beruházások elhalasztásával és a váratlanul rossz mezőgazdasági eredményekkel magyarázza a legtöbb gazdaságkutató az idei gazdasági egy helyben toporgást. Az egyszázalékos „fejlődés” mögött álló, átmenetinek tűnő folyamatok mögött azonban olyan gazdaságszerkezeti problémák állnak, amelyek tartósan lefékezik a magyar bővülést, és amelyek hosszú távú hatásai egyelőre kiszámíthatatlanok. A csapdahelyzetből történő kilépést számos olyan ok nehezíti, amelyeket gyorsan aligha lehet orvosolni.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki gazdaságkutató vezetője szerint elképzelhető, hogy a növekedés még 2009-ben is elmarad a potenciális
4 százalékos ütemtől, ami főként a régió országainak 6-8 százalékos bővüléséhez képest különösen alacsony. Palócz lapunknak hangsúlyozta: a legnagyobb bizonytalanságot az jelenti, hogy idén a több mint négy százalékkal csökkenő reáljövedelmeket a lakosság még hitelfelvételekkel próbálja pótolni, ez a lendület azonban előbb-utóbb kifullad, és marad a tartósan alacsony fogyasztásnövekedés. A Kopint- Tárki vezetője a beruházásokat illetően elmondta: az állami beruházások szintje egészen biztosan csökkenni fog, kérdés, hogy a magánberuházások növekedése és az uniós forrásból támogatott fejlesztések ezt milyen mértékben tudják ellensúlyozni.
Nem véletlen, hogy a kormány egyre távolabbra tolja ki a várható növekedés időpontját, a megszorítások mellett ugyanis nem történtek meg a fejlődést elősegítő szükséges reformok – fogalmazott Cséfalvay Zoltán közgazdászprofesszor. Az egyetemi tanár szerint az adóemeléseken kívül nem került sor sem az adók, sem a regionális szervezetek, sem pedig az államigazgatás átalakítására, így az alacsonyabb államháztartási hiány hosszú távú fenntarthatósága nem biztosított. Cséfalvay szerint az uniós források gazdaságélénkítő hatásában bízók reményei is túlzottak: a nettó forrásbeáramlás a GDP egy százalékát sem fogja elérni, mivel a tagdíjbefizetéseket és az önrész előállítását is garantálnunk kell.
Az igazi kérdés nem az, hogy az idei bruttó hazai termék (GDP) pontosan hány százalékkal bővült, vagyis inkább stagnált, hanem az, hogy e mögött a siralmas adat mögött valójában a hazai széthúzó gazdaságok állnak – fogalmazott lapunknak Bogár László közgazdászprofesszor, aki szerint az exportra termelő, főként külföldi tulajdonú vállalatok termelésének bővülése és a hazai kisebb vállalkozások teljesítményének visszaesése együttesen adja ki az egyszázalékos „növekedési ütemet”. Az exportérdekeltség ugyanakkor hosszú távon nem sokat hoz a társadalomnak Bogár szerint, mivel az alkalmazottaknak fizetett alacsony bérek és a profit oroszlánrészének külföldre menekítése csak minimálisan járulhat hozzá a kilábaláshoz. – A mostani GDP-adatok mögött az állami szektor 15 százalékos visszaesése, a hazai kis- és középvállalkozások 3–5 százalékos zsugorodása és a multik 7–10 százalékos növekedése áll – érvelt az egyetemi tanár, aki szerint egyre homályosabb, hogy 2009-től vajon miként indulhatna meg a kibontakozás.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője lapunknak egyenesen úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi feltételek mellett egyáltalán nem látható kitörési pont. Alapproblémaként Suppan a 2002-es év költségvetési kiadásainak rossz szerkezetét jelölte meg: az akkori túlköltekezéssel ugyanis nem a gazdaságfejlesztésbe áramlottak pénzek további forintokat fialva, hanem egy olyan eladósodási folyamat indult meg, melynek a jelenlegi óriási kamatteher a következménye. Suppan szerint a lakossági fogyasztás zuhanása a legaggasztóbb, a reálbérek csökkenése, illetve nagyon lassú növekedése miatt ezen a területen sem várható belátható időn belül jelentős előrelépés. A gazdaságkutatók szerint a jelenlegi csapdahelyzet okozta kilátástalanság elsősorban a hazai vállalatok versenyképességéhez kapcsolódik. A munkaerőt terhelő adók, járulékok ugyanis jövőre sem csökkennek, a korábbi „átmeneti” adóemelések már beépültek a költségvetésbe, így az alkalmazásban lévők számában szintén nem várható fellendülés. A mentőövként emlegetett exportvezérelt gazdaságunkra pedig árnyékot vet a legfontosabb piacunknak számító német kereslet jósolt lanyhulása.

Elvonásokból nem lehet építeni. A GDP az idén jó esetben 2 százalékkal bővülhet, de jövőre és 2009-ben is csak 2,4-2,5 százalékkal nőhet, mivel a növekedést előzmények nélkül nem lehet felpörgetni – jelentette ki Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerdán a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) a közpénzekről rendezett konferenciáján Budapesten. – Elvonásokból nem lehet építeni, csak stabilizálni, ezért is van szükség olyan tervek kidolgozására, amelyek a jelenlegi optimista számok elmaradása esetén érvénybe léphetnének – mondta. Kovács szerint a közpénzek körüli homályhoz az is hozzájárul, hogy máig nem tisztázott az állami feladatok köre sem. – Valóban következmények nélküli országról beszélhetünk abban az értelemben, hogy a politikai döntéshozók sokszor nincsenek tisztában az új törvények valódi hatásaival – mondta az elnök, aki hozzátette: a legfontosabb átalakítások előtt korrekt és nyilvános hatástanulmányokra lenne szükség.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.