Tovább hanyatlik gazdaságunk

Miközben az elemzők azt hitték, a magyar gazdaság már elérte a mélypontját, kiderült, van lejjebb is. Tegnap minden előzetes becslésnél rosszabb GDP-adatot tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Hazánk gazdasága éves szinten mindössze 0,9 százalékkal növekedett a harmadik negyedévben. Érdekesség, hogy a második negyedévi bővülést nullára „korrigálta” a KSH, vagyis a magyar gazdaságban ténylegesen megállt a növekedés.

Még a várakozásokat messze alulmúló gyorsbecslésénél is rosszabb növekedési adatokat hozott tegnap nyilvánosságra a KSH. Az újabb 11 éves mélypontot mutató adatsor szerint a harmadik negyedévben a magyar gazdaság csupán 0,9 százalékkal bővült az egy évvel ezelőtti szinthez képest, miközben az előző negyedévvel összehasonlítva 0,3 százalékos volt a „fejlődés”. Mindez azt jelenti, hogy ha a KSH tavaly nem változtatja meg a növekedés számításának módszerét, és nem számítja be a prostitúciót és a drogkereskedelmet is a gazdaság teljesítményébe, akkor most nullaszázalékos lenne a bővülés mértéke, a bűnös pénzek ugyanis a becslések szerint csaknem egy százalékot tesznek ki.
Teljesítményünk fényévekre áll a többi közép- és kelet-európai uniós ország 7,7 százalékos átlagos dinamikájától, tehát folyamatosan leszakadunk versenytársainktól. A magyar gazdaság tavaly óta a 27 tagú Európai Unió átlagos dinamikáját sem tudja elérni, sőt a mostani adat a leglassúbb növekedést jelenti a teljes unióban.
A visszaesés a tavaly és idén bevezetett megszorítócsomagok rossz összetételének eredménye. A harmadik negyedéves adatok szerint a kormány jóval kevesebbet költ egészségügyre és oktatásra, mint egy évvel korábban. A lassuláshoz nagymértékben hozzájárul az építőipari termelés 15,2 százalékos zuhanása, amely mögött az állami megrendelések elmaradása áll. A mezőgazdaság katasztrofális, 18 százalékos csökkenést mutató teljesítménye és a beruházások esése ugyancsak viszszahúzta a növekedést. A gazdaságot egyedül az ipari termelés, az export teljesítménye tudta felfelé húzni.
*
A vártnál rosszabb adatok miatt az elemzők most már az 1,8 százalékos gazdasági növekedést sem tartják reálisnak az év egészére. Belyó Pál, az Ecostat gazdaságkutató intézet igazgatója tegnap jelezte: decemberi jelentésükben várhatóan ismét lefelé módosítják az idei dinamikára vonatkozó előrejelzésüket. A Takarékbank elemzői szerint az idei fejlődés nem haladja meg az 1,6 százalékot, és jövőre is mindössze 2,6 százalékos növekedés várható. A gazdaság felívelése ezek után sincs biztosítva: a magas adóterhek és a gyenge versenyképesség miatt a pénzintézet arra számít, hogy a növekedés később is csak 3-3,5 százalék között lehet, ez pedig nem lesz elegendő a felzárkózásunkhoz.
A tegnapi KSH-jelentés érdekessége, hogy a második negyedévi bővülést a korábbi 0,2 százalékról nullára „korrigálta” a hivatal, ami azt jelenti, hogy ekkor ténylegesen megállt a növekedés a gazdaságban. A KSH idei gyorsbecsléseit és a végleges jelentéseket összehasonlítva látható: a nagy érdeklődés övezte gyorsbecslések általában kedvezőbb adatokat tartalmaznak a későbbi végleges jelentésekhez képest. Mellár Tamás, a KSH volt elnöke szerint a hivatal egy elfogadhatatlan, politikai indíttatású gyakorlatot alkalmaz, amikor csak a jóval szerényebb érdeklődést kiváltó későbbi jelentéseiben teszi közzé a rosszabb adatokat. Mellár szerint ez a trükk ugyan nem tudja megtéveszteni az elemzőket, rontja azonban a KSH hitelességét, és befolyásolja a közvéleményt. A statisztikai adatok és módszertan hiányosságaira hívta fel a figyelmet Petschnig Mária Zita közgazdász is a Magyar Statisztikai Társaság tegnapi konferenciáján. Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese lapunkkal tegnap ugyanakkor közölte: a statisztikai hivatal független intézmény, számításaikat az uniós normák szerint végzik el.