Uniós ajánlat Koszovóért

Az Európai Unió a tagjelöltté válási folyamat felgyorsítását ígérte Belgrádnak, ha az teljesít bizonyos feltételeket – derült ki tegnap az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján. Szerbia külügyminisztere, Vuk Jeremics ezt „tisztességtelen ajánlatnak” nevezve utasította vissza.

Egyértelműen elutasította a csúcs Koszovóval kapcsolatos állásfoglalásait Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök is. A politikus nyilatkozatában többek között elfogadhatatlannak minősítette, hogy Koszovóra, a Szerbiához tartozó tartományra mint legitim, jövőbeli demokratikus államra utaljanak, s hogy arról beszéljenek: egy EU-missziót küldenek a tartományba, amely ott – mint Kostunica fogalmazott – végrehajtja majd Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott tervét „egy bábállam létrehozásáról”. A csúcson az EU-vezetők megerősítették, hogy az unió polgári (rendőri és igazságügyi) küldetést kezd Koszovóban.
Hans-Gert Pötteringnek, az Európai Parlament elnökének a beszámolójából kiderült, az EU nem kíván állást foglalni Koszovó függetlenségének várható kikiáltásával kapcsolatban, de számára nem kétséges, hogy hová vezet Koszovó jogállásának rendezése. Pöttering szerint az elvekben szilárdságot, a státustárgyalások során viszont rugalmasságot kell mutatni. Az időzítés rugalmasságára való utalás alighanem azt jelzi, hogy Pöttering szerint célszerű megvárni a szerb elnökválasztást. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Koszovó függetlenné válása esetén az unió mivel kívánja kárpótolni Szerbiát, Pöttering az MTI szerint kifejtette: Szerbiának Európában van a jövője, és egy napon az EU-ban lesz a helye. A tárgyalásokon nem sikerült megállapodni a Koszovóval kapcsolatos közös álláspontról. Nicolas Sarkozy francia elnök szerint ugyan egyértelmű, hogy Koszovó független lesz, Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnök közölte, hazája nem fogja elismerni az önálló Koszovót. Ellenkezését hangoztatta Szlovákia, Spanyolország, Görögország és Ciprus is.
A csúcsértekezleten döntés született, hogy Felipe González volt spanyol kormányfő vezeti azt a szakértői csoportot, amely az EU középtávú jövőjének alakításán gondolkodik majd. A korábban emlegetett két másik jelölt, Vaira Vike-Freiberga volt lett államfő és Jorma Ollila, a Nokia mobiltelefon-gyártó cég korábbi vezetője González helyettesei lesznek. A bölcsek tanácsának is nevezett kilencfős csoport az EU 2020 utáni arculatára összpontosít majd, és jelentését 2010 végére készíti el. A szakértői tanács létrehozását Nicolas Sarkozy kezdeményezte. Bár több tagállam kérdésesnek nevezi a testület fontosságát, végül mindenki elfogadta a francia álláspontot.