A rövidesen lezáruló Brenner János-emlékévet megfelelő empátiájú megyés főpásztor irányítja. A szombathelyi püspök, Veres András ugyanis a kommunista diktatúra által rendőrgyilkos falunak bélyegzett szabolcsi Pócspetriben született. Márpedig a rábakethelyi véres történet a pócspetri üggyel említhető egy lapon a magyar félmúlt egyházüldözésről szóló fejezetében.
Csakhogy Pócspetri ismerősebb a köz emlékezetében: a szabolcsi faluban 1948 júniusában a lakosok a helyi katolikus iskola államosítása ellen tiltakoztak. Egy kivezényelt rendőr véletlen balesete ürügyet szolgáltatott a község és általában a vallásos emberek megfélemlítésére Rajk László belügyminisztersége idején. Helybéli emberek sokaságát verték, kínozták meg, a rákosista rezsim egy gyorsan összetákolt koncepciós perben ítélte halálra a pócspetri jegyzőt és a papot, az előbbit ki is végezték, utóbbi végül életfogytiglant kapott… Az 1959-ben született Veres András csak 14 évesen, a győri bencés gimnáziumban értesült arról, hogy mi történt annak idején Pócspetriben. A falubeliek körében tabu volt a téma…
Ami a Vas megyei, 1957. december 15-én lejátszódó tragédiát illeti: a rábakethelyi káplán életét ismeretlen tettesek szűk két héttel huszonhatodik születésnapja előtt oltották ki harminckét késszúrással. Az a fajta pap volt, aki a közösségben lelki ébredést tud elősegíteni mindenkori őrhelyén, képes a fiatalokat megszólítani. A hit vigaszának igénye egyébként is erősebben jelentkezett a magyarságban a második világháború, a kommunista diktatúra és a forradalom leverése után. A keresztény vallás megszüntetésére létrehozott Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) fel is figyelt a Szentgotthárdhoz közeli település „rendellenes” történéseire. Az egyik ÁEH-vezér intette az akkori megyés püspököt: helyezze el Kethelyről az ifjú papot. A szombathelyi püspök azonban magára a bepanaszoltra bízta a döntést. Brenner János pedig úgy nyilatkozott, hogy szívesen marad, vállal mindent. Annak is van nyoma, hogy a káplán előre sejtette, mi vár rá. Nemhogy nem távozott 1956. november 4-ét követően a nyitott határon, hanem még motorkerékpárját is kész volt odaadni egy emigrálni készülő ismerősének. E szavak kíséretében tette ezt: „Nekem már nem lesz szükségem rá, minket úgyis megölnek.”
Szombatra esett 1957. december 14., amelynek éjjelén tőrbe csalták. Egy odavalósi fiatalt felbérelt a titkosrendőrség, hogy lakásajtaján bezörgessen, és azt hazudja, hogy a közeli Zsidán kellene feladnia haldokló nagybátyjának az utolsó kenetet. A pap elleni hajsza és gyilkosság több órán át tartott a sötétben; János atya védekezett, mígnem egyik támadójának sikerült elvágnia a torkát. A nyomozást kezdettől szabotálták a hatóságok, illetve ávósok irányították. Tiszta emberekre próbálták terelni a gyanút, szerelmi és anyagi visszaélési ügyeket kíséreltek meg utólag a káplánra fogni. A tettesek kiléte sohasem vált bizonyossá. Azt, hogy miért kellett mártírhalált halnia a rábakethelyi papnak, a következő kérdő mondat kellően érzékelteti: „Te is úgy akarsz járni, mint Brenner János?” Így fenyegettek meg később az állambiztonsági szervek egy másik, hivatását szintén komolyan vevő papot…
Múlt vasárnap a rábakethelyi plébániaudvarban Veres András püspök vezetésével szobrot szenteltek a vértanú pap tiszteletére. December 14–15-én Szombathelyen zárul a Brenner János-év: halálának napja vigíliáján koszorúzás lesz a sírnál, másnap a székesegyházban püspöki szentmisével fejeződik be a jubileumi emlékezés.
A vértanúnak – akit valaha együtt szenteltek pappá Szombathelyen Seregély István immár nyugalmazott egri érsekkel – 1996-ban emlékkápolnája épült Zsidán (Jó pásztor kápolna). Brenner János boldoggá avatási ügye folyamatban van, a „végkifejlet” nem kétséges.
Négy napon át fénybe borul Pécs történelmi belvárosa
