Zuhant az építőipari termelés

Drasztikusan, 21 százalékkal zuhant az építőipari termelés egy esztendő alatt. A most közzétett októberi számok szerint harmadával esett viszsza a szerződésállomány. A lakásépítők szövetsége és az ellenzék egyaránt válságos helyzetről beszél, a tárca pedig optimista.

Az építőipari termelés további drasztikus visszaesését mérte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A tegnap közzétett gyorsjelentés szerint az ágazat produktivitása munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján 21 százalékkal csökkent 2006 októberéhez képest, az év első tíz hónapját tekintve pedig 11,5 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához viszonyítva. Sovány vigasz, hogy szeptemberhez képest októberben 3 százalékos termelésnövekedést mért a statisztikai hivatal.
A szerkezetkész épületek és egyéb ingatlanok építése októberben 26,5 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest, évkezdettől pedig összességében 16,6 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Drasztikusan esett az épületek létesítésének volumene is: ez kiigazítatlan adatok alapján 19,5 százalékkal, az egyéb építményeké 20,9 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2006 októberében. Évkezdettől az épületek építése 8,1 százalékkal csökkent, az egyéb ingatlanoké 15,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva az épületek létesítése az előző havihoz képest 4,1 százalékkal, az egyéb építményeké 0,7 százalékkal emelkedett.
A KSH adatai szerint a kilátások sem nevezhetők rózsásnak, az építőipar október végi szerződésállománya ugyanis 34,5 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések állománya 3,1 százalékkal, az egyéb építmények építésére kötötteké 51,9 százalékkal csökkent. Az építőipari vállalkozások októberben az egy évvel korábbinál 44,3 százalékkal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek. A növekedés az előző évi alacsony bázis mellett a kereskedelmi és ipari épületekre, valamint két metróállomás építésére októberben aláírt szerződéseknek köszönhető.
Mindeközben jóval az infláció alatti mértékben drágult az építőipari tevékenység: 2006 októberéhez képest a költségalapon számított árak 4,3 százalékkal nőttek. 2007 szeptemberéhez képest októberben 0,3 százalékkal emelkedtek az árak.
Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) elnöke szomorúnak, ám korántsem meglepőnek nevezte a KSH adatait. Szerinte a drámai helyzetért elsősorban a 2004 januárjában életbe lépett törvénymódosítás okolható, amikor bevezették a telekáfát, megszűnt az áfa- és szja-visszatérítés, mindezek következtében pedig 25-35 százalékkal nőtt az építési költség. – Egy döntés hatásai az építőiparban másfél-két év elteltével jelentkeznek, most ezt látjuk. Mindeközben drasztikusan visszaesett a fizetőképes kereslet, amit kénytelenek követni a fejlesztők. A visszaesés következtében több milliárd forinttal csökkent az állam adóbevétele, amit most abszurd módon a vállalkozások bírságolásával próbálnak pótolni, miközben késnek a beígért uniós beruházások is – hangoztatta Varjasné. Említést tett a lakások méretének csökkenéséről, ami éves szinten összesítve csaknem 500 ezer négyzetméteres visszaesést mutat. Úgy vélte, az építőiparban 2008-ban további zuhanással kell számolni, mivel a bevásárlóközpontok és irodák építésének üteme is mérséklődhet. Varjasné Székely Éva az ágazat stagnálását 2009-re várja, ami akár 2011-ig is eltarthat.
– Sajnálatos, hogy egy hosszú idő óta tartó tendenciának és nem egyszeri negatív kilengésnek lehetünk tanúi, ez azonban korántsem meglepő. A kormány szétverte a polgári kormány alatt felépített lakástámogatási rendszert, miközben hatványozódott az építési vállalkozások terhelése. Az ágazat ezek hatására mára válságba került – kommentálta a KSH számait Mádi László, a Fidesz szakpolitikusa. Hangsúlyozta: az elmúlt időszak lesújtó adatai várhatóan még jó darabig nem mutatnak javulást, legalábbis erre enged következtetni az építőipari szerződésállomány több mint harmadával való zuhanása.
– Korábban és most, a Fidesz alapprogramjában is azt javasoljuk, hogy az állam csökkentse az áfát, mivel meglátásunk szerint csak így juthatnak levegőhöz az ágazat résztvevői – szögezte le Mádi.
Szaló Péter, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára az egyéb építmények közel 52 százalékos visszaesését az autópálya-megrendelések egyediségének tudta be. Szemben a Malosz elnökének értékelésével, úgy látja: 2008 második felében komoly fellendülésre lehet számítani, erre utal az új szerződések robbanásszerű szaporodása, valamint az, hogy mintegy 600 milliárd forintos uniós pénz fog áramlani az ágazatba.