Adósságunk az 1989-es szintre nőtt

A jegybank legfrissebb adatai szerint a harmadik negyedévben hazánk bruttó és nettó adóssága tovább nőtt. A GDP-hez mért államadósságunk mára ismét a 1989-es szint közelébe emelkedett.

Egymilliárd euróval, azaz a GDP 3,6 százalékával finanszírozta a külföld Magyarország költéseit a harmadik negyedévben – mutatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai. Ezek szerint a folyó fizetési mérleg hiánya július–szeptemberben 1,39 milliárd euró, szezonális hatásoktól megtisztítva 1,336 milliárd euró volt. A nemzetgazdaság bruttó és nettó adóssága a vizsgált időszakban egyaránt emelkedett, miként az adósság után fizetendő kamatteher is. Bruttó adósságunk a múlt év végi 68,4 milliárd euróról 79,1 milliárd euróra, nettó adósságunk 31 milliárd euróról 38,6 milliárd euróra nőtt. A nemzetgazdaság nettó adósságállománya szeptember végén így elérte a GDP 39,2 százalékát.
A jegybanki adatokat értékelő elemzők szerint a folyó fizetési mérleg hiánya a most közölt harmadik negyedéves deficit ismeretében az év egészére vonatkozóan a vártnál valamivel kisebb lesz, a legsúlyosabb gondot azonban változatlanul a külföldi adósság típusú finanszírozás magas aránya jelenti.
Szaniszló Bálint, az OTP Bank elemzője szerint e probléma hátterében az áll, hogy a hazai megtakarítások aránya továbbra is elégtelen. Az elemző a távirati irodának elmondta, hogy az MNB által közölt hiányadat nem volt meglepő annak ismeretében, hogy a Bloomberg hírügynökség által összegyűjtött vélemények átlaga 1,3 milliárd eurónál nagyobb hiányt jelzett, míg a Napi Gazdaságban közölt konszenzus ennél kisebb deficitet, 1,2 milliárd eurót tartalmazott.
Az államadósság és annak kamatterhe a harmadik negyedévben is ütemesen emelkedett. Az államháztartás nettó adósságállománya a 2002. március végén mért 4 milliárd euróról szeptember végére 16,5 milliárd euróra emelkedett. A frissített konvergenciaprogram szerint a bruttó hazai össztermékhez mért államadósság az idei 65,4 százalék után jövőre 65,8 százalékra nő, azaz az államadósság ismét az 1989-ben mért 67 százalékos szint közelébe emelkedik. Az adósságráta – még a konvergenciaprogramban előírt erőteljes hiánycsökkentés megvalósulása esetén is – a következő években csak igen lassú ütemben tud csökkenni. A program még 2011-re is azzal számol, hogy adósságunk a GDP 61,8 százalékát teszi ki, tehát négy év múlva is a maastrichti követelményekben szereplő 60 százalékos plafonérték felett lesz. Az elmúlt hat év költekezését jelzi, hogy 2001 végére az államadósságot 52 százalékra sikerült leszorítani, 2002 óta azonban szinte töretlenül emelkedik az adósságráta. Az adósságállományhoz évek óta tetemes kamatteher tartozik. A kamatkiadás tavaly a GDP 3,9 százalékát jelentette, idén már a 4 százalékát. A konvergenciaprogram jövőre 4,1 százalékban határozta meg a kamatkiadásokat. Amennyiben az államháztartás hiányát 2009-ben tényleg sikerül a GDP 3,2 százalékára leszorítani, úgy az adósság után fizetendő kamatteher 3,8 százalékra mérséklődhet.