Megalapozatlanok a kormány 2008-as gazdasági fejlődésre vonatkozó elképzelései – mondta Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) közgazdászprofesszora és Kupa Mihály volt pénzügyminiszter a köztelevízió tegnap reggeli adásában. Csaba László szerint a tervezett és a reális számok „köszönő viszonyban sincsenek egymással”, mert az optimistán tervezett bővülés az alacsony beruházások, a kevés lakossági megtakarítás, az alacsony foglalkoztatottság és a külső tényezők bizonytalansága miatt nem megvalósítható. Kupa Mihály szerint ehhez hozzáadódik az államadósság növekedése, az uniós források lassú csordogálása, a gyenge lakossági fogyasztás, valamint a magas energiaárak és a nemzetközi hitelválság is. Mindkét szakember kiemelte: elsősorban a fejlesztési források hiánya és a kisvállalkozásokra nehezedő közterhek miatt megalapozatlanok a kormány idei várakozásai. A feketén foglalkoztatott alkalmazottak számának drámai növekedéséről szólva Csaba László elmondta: a kisebbik rossz, ha bejelentés nélkül vesznek fel embereket, mintha egyáltalán nem dolgoznának és segélyekből élnének.
– A 70-es évek óta megfigyelhető, hogy a mindenkori kormány nekiesik a feketegazdaságnak, mert azt gondolja, hogy onnan lesz adóbevétel. Aztán nagyon hamar kiderül, hogy a feketegazdaság a magyar társadalom szociális ellátórendszerének az egyik legfontosabb része, a be nem jelentettek ugyanis általában minimálbéren élők, nem pedig milliárdosok – fogalmazott a CEU tanára.
A két szakember úgy látja, hogy a kormány hiányterveit csak a tervezettnél magasabb infláció révén lehet megvalósítani, mivel a pénzromlás magasan tartásával pótlólagos bevételhez jut a büdzsé. Csaba László kiemelte: a kormány éppen ezért gyakorlatilag profitál a magas infláció kényszerhelyzetéből, ami azonban csak rövid távon előnyös.
– Továbbra is a túlélésre játszás a gyakorlati gazdaságpolitikánk meghatározója – hangsúlyozta Csaba László és Kupa Mihály is. A volt pénzügyminiszter a 2008-as kilátásokról szólva úgy fogalmazott, hogy az előttünk álló év az „előre vánszorgást” jelenti, s az uniós források is csak később idézhetnek elő szerény, a GDP egy százalékát elérő fejlődést. Csaba László ugyanakkor még az egy százalékot is optimista vélekedésnek tartja, elsősorban a Brüsszelnek szánt tagbefizetések miatt.
Lezárták az Óbudai-szigetet
