Pákozdi Sándor, az állami pénzek elosztásában, a Nemzeti fejlesztési terv operatív programjainak végrehajtásában közreműködő Regionális Fejlesztési Holding (RFH) egykori vezérigazgató-helyettese is szerepet vállalt a milliárdos csempészettel és adócsalással megvádolt Egymásért Egy-Másért Közhasznú Alapítvány kuratóriumában – tudta meg lapunk.
Eddig a kormányoldal azt állította, hogy párt közeli személyek nem keveredtek bele az Egymásért-ügybe. Az állami pénzek elosztását is befolyásoló RFH élére azonban általában a mindenkori kormány bizalmi embereit, a kormány közeli szakértőket szokták ültetni. Az RFH-nál Pákozdi a Medgyessy-kormány idején került vezető beosztásba, a társaság jelenlegi vezérigazgatója pedig Kis Zoltán, a földművelésügyi és a környezetvédelmi tárcák egykori SZDSZ-es politikai államtitkára.
A bankszakember Pákozdi feltűnése az Egymásért alapítványban azért is különös, mert a százszázalékos állami tulajdonú holding amellett, hogy közpénzeket közvetítő pályázatok lebonyolításában vett részt, a határok mentén működő fejlesztési társaságai révén szerepet vállalt a szomszédos (Európai Unión kívüli) országokkal kialakult gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében is. Az Egymásért alapítványt pedig éppen egy olyan csalással gyanúsították meg, amely a határ menti kereskedelemmel van összefüggésben.
Mint ismert, a vámőrség gyanúja szerint az Egymásért alapítvány főkurátora, Földesi-Szabó László és társai azt a látszatot keltették a vámhatóság előtt, mintha az EU országain túlról származó árukat adományként engedték volna át az alapítványnak, és így vám- és áfamentesen kezeltették azokat. Ezeket az árukat azonban a gyanú szerint az alapítvány ténylegesen nem vette át, hanem több magyarországi üzletlánc részére eladta, és így 1,22 milliárd forintos vám-, illetve áfacsalást követhetett el.
Pákozdi Sándor az alapítvány kuratóriumába 2006-ban került be egy rövid időre. Az Egymásért alapítványt a Fővárosi Bíróság 2004 szeptemberében vette nyilvántartásba, amikor Pákozdi többek között a nyíregyházi székhelyű, szabolcsi fejlesztési pályázatok lebonyolításában, kereskedelmi kapcsolatépítésben részt vevő Északkelet-magyarországi Regionális Fejlesztési Zrt.-ben tevékenykedett. Eközben vezérigazgató-helyettese volt az ilyen társaságok munkáját irányító, már említett holdingnak is. Mint arról már beszámoltunk, az Egymásért alapítvány arra hivatkozott, amikor a közhasznú átminősítését kérte a bíróságtól, hogy az ukrán határ mentén lévő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Barabás községgel kötött megállapodást a helyi iskola étkeztetésének átvállalásáról.
Pákozdi Sándor lapunknak cáfolta, hogy bizalmi emberként került volna a regionális fejlesztési társaságokba. Mint közölte, szakértőként lett az RFH vezérigazgatójának, Kékesi Jánosnak a helyettese, akivel korábban részt vett a Földhitel és Jelzálog Bank alapításában. Az MSZP–SZDSZ-kormányhoz pedig semmi köze nem volt, és most sincs – állította Pákozdi. Hangsúlyozta: Földesi-Szabó Lászlóval, az Egymásért alapítvány főkurátorával véletlenül találkozott egy fogadáson. Földesit elkísérte egy árvaházba, és az ott tapasztalt jótékonysági tevékenység indította arra, hogy támogassa az alapítvány munkáját.
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!