Bizalmi ember kulcsszerepben

Az állami tulajdonú, fejlesztési pénzeket elosztó pályázatok lebonyolításában részt vevő Regionális Fejlesztési Holding volt vezérigazgató-helyettese is kurátora volt a milliárdos csempészettel és adócsalással meggyanúsított Egymásért alapítványnak. Ez felvetheti a gyanúját annak, hogy a kormány bizalmi embere is kapcsolatba került a szervezettel.

Pákozdi Sándor, az állami pénzek elosztásában, a Nemzeti fejlesztési terv operatív programjainak végrehajtásában közreműködő Regionális Fejlesztési Holding (RFH) egykori vezérigazgató-helyettese is szerepet vállalt a milliárdos csempészettel és adócsalással megvádolt Egymásért Egy-Másért Közhasznú Alapítvány kuratóriumában – tudta meg lapunk.
Eddig a kormányoldal azt állította, hogy párt közeli személyek nem keveredtek bele az Egymásért-ügybe. Az állami pénzek elosztását is befolyásoló RFH élére azonban általában a mindenkori kormány bizalmi embereit, a kormány közeli szakértőket szokták ültetni. Az RFH-nál Pákozdi a Medgyessy-kormány idején került vezető beosztásba, a társaság jelenlegi vezérigazgatója pedig Kis Zoltán, a földművelésügyi és a környezetvédelmi tárcák egykori SZDSZ-es politikai államtitkára.
A bankszakember Pákozdi feltűnése az Egymásért alapítványban azért is különös, mert a százszázalékos állami tulajdonú holding amellett, hogy közpénzeket közvetítő pályázatok lebonyolításában vett részt, a határok mentén működő fejlesztési társaságai révén szerepet vállalt a szomszédos (Európai Unión kívüli) országokkal kialakult gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében is. Az Egymásért alapítványt pedig éppen egy olyan csalással gyanúsították meg, amely a határ menti kereskedelemmel van összefüggésben.
Mint ismert, a vámőrség gyanúja szerint az Egymásért alapítvány főkurátora, Földesi-Szabó László és társai azt a látszatot keltették a vámhatóság előtt, mintha az EU országain túlról származó árukat adományként engedték volna át az alapítványnak, és így vám- és áfamentesen kezeltették azokat. Ezeket az árukat azonban a gyanú szerint az alapítvány ténylegesen nem vette át, hanem több magyarországi üzletlánc részére eladta, és így 1,22 milliárd forintos vám-, illetve áfacsalást követhetett el.
Pákozdi Sándor az alapítvány kuratóriumába 2006-ban került be egy rövid időre. Az Egymásért alapítványt a Fővárosi Bíróság 2004 szeptemberében vette nyilvántartásba, amikor Pákozdi többek között a nyíregyházi székhelyű, szabolcsi fejlesztési pályázatok lebonyolításában, kereskedelmi kapcsolatépítésben részt vevő Északkelet-magyarországi Regionális Fejlesztési Zrt.-ben tevékenykedett. Eközben vezérigazgató-helyettese volt az ilyen társaságok munkáját irányító, már említett holdingnak is. Mint arról már beszámoltunk, az Egymásért alapítvány arra hivatkozott, amikor a közhasznú átminősítését kérte a bíróságtól, hogy az ukrán határ mentén lévő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Barabás községgel kötött megállapodást a helyi iskola étkeztetésének átvállalásáról.
Pákozdi Sándor lapunknak cáfolta, hogy bizalmi emberként került volna a regionális fejlesztési társaságokba. Mint közölte, szakértőként lett az RFH vezérigazgatójának, Kékesi Jánosnak a helyettese, akivel korábban részt vett a Földhitel és Jelzálog Bank alapításában. Az MSZP–SZDSZ-kormányhoz pedig semmi köze nem volt, és most sincs – állította Pákozdi. Hangsúlyozta: Földesi-Szabó Lászlóval, az Egymásért alapítvány főkurátorával véletlenül találkozott egy fogadáson. Földesit elkísérte egy árvaházba, és az ott tapasztalt jótékonysági tevékenység indította arra, hogy támogassa az alapítvány munkáját.