A jelek arra mutatnak, hogy a hónapok óta a kormánykommunikáció középpontjában álló adóátalakítási vita ismét nem több, mint figyelemelterelő marketingfogás. A szakértők egybehangzó véleménye szerint ha a kabinet valóban komolyan gondolta volna a közterhek rendszerének alapvető reformját, a szükséges intézkedéseket már tavaly elfogadta volna. Az elemzők figyelmeztetnek: hazánkban jövőre uniós parlamenti választást tartanak, 2010-ben pedig országgyűlési voksolás lesz. Ennek fényében nehezen elképzelhető, hogy a kormány a népszerűtlen intézkedéseket is tartalmazó reformcsomagot az Országgyűlés elé terjessze. Az tűnik valószínűbbnek, hogy a kabinet néhány száz milliárd forintot megspórol majd, és ebből finanszírozza a politikai támogatást növelő döntéseket.
A közgazdasági megfontolások és a politikai lehetőségek nem esnek egybe – mondta lapunknak az adóreform-javaslatokról Csaba László egyetemi tanár. A gazdasági szakember kifejtette: a kormány legfőbb célja, hogy mérsékelje az államháztartás hiányát. Ezt az állami kiadások számottevő csökkentésével vagy a bevételek növelésével érhetné el. Noha a kabinet tavaly és idén jelentősen lefaraghatta volna a közigazgatás működési költségeit, ezt a lehetőséget elszalasztotta. Emiatt nem maradt más választása, mint hogy növelje a büdzsébe érkező összegeket. A bevételi kényszer miatt tehát adócsökkentésre csak akkor kerülhet sor, ha ezzel egyidejűleg valamely másik közteher kulcsát megemeli. Ezen logika alapján elképzelhető lenne a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) által javasolt megoldás: a munkabéreket terhelő járulékok csökkentése és az áfa felemelése. A forgalmi adó növelése ugyanakkor több társadalmi osztályt – elsősorban a nyugdíjasokat – érintene hátrányosan. A választások éveiben a kormány ezt a népszerűtlen lépést biztosan nem vállalja fel – vélekedett Csaba László.
Legkorábban az új kormány megalakulása után, vagyis 2011-ben várható lényeges adóreform – közölte kérdésünkre Cséfalvay Zoltán gazdasági szakértő. Az elemző úgy véli: a kormány az infláció alultervezéséből számít jelentős bevételre, ebből kívánja finanszírozni a népszerűségét növelő döntéseit. 2008-ra a kabinet 4,5 százalékos pénzromlásra számít, azonban a szakértői jóslatok szerint 6 százalék körül lesz az árdrágulás üteme. Az alulbecslésből 200-300 milliárd forint többletre tehet szert a költségvetés. Ezt az összeget jóléti intézkedésekre költheti majd a kormányzat – vélekedett Cséfalvay Zoltán.
A fenti elképzeléseket látszanak alátámasztani a koalíciós megbeszélésekről kiszivárgó pletykák. Eszerint a felvázolt elképzelések közül Gyurcsány Ferenc támogatja a nyugdíjasoknak és a szociálisan rászorulóknak nyújtandó támogatásokat, továbbá a lakás megszerzése és öröklése után fizetendő illeték eltörlését. A kormányfő ugyanakkor elutasítja a járulékcsökkentésről és áfaemelésről szóló tervet.
A kormány asztalán jelenleg több adóreform-tervezet is fekszik. Ezek között felvetődött az egykulcsos adózás bevezetése is. Kövesdi Attila ügyvéd, a Deloitte Zrt. adópartnere kérdésünkre kifejtette: az utóbbi javaslat kampányfogás. Az egykulcsos rendszer bevezetéséből ugyanis nem feltétlenül következik az adóteher csökkenése.
Antiszemita tartalmak miatt törölt bejegyzéseket a Grok, Elon Musk chatbotja
