Jó ideje tartó barangolásunkat Magyarország északkeleti szegletében egy ünnepélyes szépségű műemlékünk bemutatásával fejezzük be, reményünk szerint csak egy időre. Más országrészeink rejtőzködő emlékei – és olvasói – már-már mellőzve érzik magukat, miközben a Felső-Tisza-vidék gazdagsága középkori templomokban még tovább marasztalna bennünket ezen a szépséges, szegény sorsú vidéken.
Csaroda község és temploma az utóbbi időkben levetkőzte az ismeretlenség szürke gúnyáját. Hál’ istennek van már hazánkban tucatnyi olyan falusi műemlék egyház – az őrségi veleméritől a Hévíz melletti egregyin, a felsőörsin és vörösberényin, a mecseknádasdin és nógrádsápin, feldebrőin át a csarodaiig –, amelyeket már legfeljebb szemérmes szépségük, talányos szabálytalanságaik miatt nevezhetünk rejtőzködőknek. Megismerésükhöz nagyban hozzájárult, hogy sokak által látogatott üdülőhelyeken vagy forgalmas főutak mentén találhatók, mint a Bereg megyei Csaroda, a 41-es számú, Vásárosnaményból Beregszász felé vezető régi országút mentén.
Az alig több, mint hatszáz lelkes kisközség neve a régi szláv Csernavoda (1299: Charnawoda) szóból ered, amely fekete vizet jelent, és amely felismerhető a településen keresztül folydogáló Csaronda-patak nevében is. Györffy György forrásmunkája szerint a falu 1299-ben a Káta nemzetségbeli Csernavodai (vagy Beregi) Gábrián pap (!) fia János fiainak birtoka, amelyet 1311-ben, Amadé (Omodeu) nádor halála után mintegy húsz – az írásban megnevezett – nemes kirabolt és lerombolt. 1323-tól majd kétévente ismétlődően szerepel a település neve Gáborján földesúr utódainak birtokpereiben. Papja 1335-ben négy garas pápai tizedet fizet, ami szegény parókiára vall. Ma is meglévő templomát az elsőként említett Csernavodai Gábrián építtethette a XIII. század második felében.
A patak kiszélesedő medre mellett, szabad térségen álló épület terméskő alapozású, téglafalú, amely arányosan hosszúkás, keletelt tengelyű hajóból és négyzet alaprajzú szentélyből áll. Az 1969 és 1975 között elvégzett műemléki helyreállítás tervezője, Komjáthy Attila építészmérnök által készített és ismertetett tanulmány szerint a csarodai templom tudatosan és egységesen szerkesztett, pontosan méretezett egységekből áll, amelyeknek egymáshoz viszonyított arányaiban felismerhető a klasszikus aranymetszés szabálya. A hajó nyugati oldalán lévő két pillér – amelyek alátámasztják a szintén XIII. századi tornyot – egyben az alapító kegyuraság(ok) számára készült karzat lábaiként is szolgál. A karcsú, tisztán román stílusú torony emeletein alul egyosztású, fölöttük kettős ikerablakok nyílnak, följebb árkádos, szoknyás mellvédes faerkély, rajta zsindelyes gúlasisakos torony látható. A hajó déli oldalán található a bejárat, amely szintén az 1200-as évek végén készült, még a romanikára jellemző félköríves béllettel, azonban már kora gótikus formájú, magas háromszögű oromzattal (úgynevezett vimpergával). A szentély keresztboltozatos, a szintén kora gótikus profilt mutató bordákat és gyámokat kőből faragták csakúgy, mint a kapuzat keretét.
A csarodai templomot falainak rendkívüli freskókincse emeli országos jelentőségű művészeti emlékünkké. Apostolfigurák, egyházatyák, mártír püspökök és orvos szentek, vértanú szüzek, az Istenanya és a Szent Család tagjai néznek le ránk a XIV. század első feléből származó képekről. A későbbi, rendkívül dekoratív hatású ornamentikus díszítőfestés a reformáció idejéből való, az 1595 utáni, majd az 1642. esztendőkből. Ekkor bevakolták a régi, emberalakos képeket, amelyeket csak a XX. századi régészeti kutatások során tártak fel és restauráltak. A festett kazettás famennyezet, a szószék és karzat mellvédtáblái 1758 és 1777 között készültek a Csarodán birtokos Rhédei család pénzén. A mennyezet dedikációs tábláján olvasható felirat veretes szövege így szól (a rövidítéseket kiegészítve):
„Méltóságos tekintetes nemes és nemzetes vitézlő Kisrhédei Rhédei Ferentz úr méltóságos és kegyelmes patrónus urunk idejében, mint ez helység örökös földesurának bölts directiója által renováltatott a tsarodai szent ecclesia isten házának mennyezete. Építette a tsarodai reformata szent ecclesia a maga költségével ezen isten házában levő egész asztalos munkát tiszteletes Balog András predicatorságában.”
A Rhédeiek építkezése óta eltelt két és fél évszázad során a csarodai templom már nem szenvedett átalakítást. Így, ahogy ma látjuk, a magyarországi építő- és díszítőművészet egyik legragyogóbb alkotása.
tűzvész
Tűzvész pusztít Kaliforniában
