Csökkent a sertésimport

Főként az egekbe szökő áraknak köszönhetően, tavaly a január–októberi időszakban a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari külkereskedelmi egyenlegünk 1,3 milliárd eurós többlettel zárt – olvasható az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb tanulmányában, amelyből az is kiderül, hogy az általános hiedelemmel szemben nem nőtt, hanem éves összehasonlításban csökkent a sertéshúsimport. Vagyis az ágazatot válságba sodró alacsony felvásárlási árakért valószínűleg inkább a kereskedelem a felelős.

Tavaly a január–októberi időszakban hazánk 3963 millió euró értékben exportált mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket, míg importunk 2598 millió euró volt. Vagyis az agrárkereskedelem 1365 millió eurós többletet könyvelhetett el – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legfrissebb kimutatásából. Nem meglepően, mezőgazdasági külkereskedelmi többletünk főként a gabonaárak tavalyi drasztikus emelkedésének volt köszönhető. A gabonafélék kivitelének értéke 1068 millió eurót tett ki, míg az importé alig 72 millió euró volt. Így az ágazat október végéig 996 millió eurós külkereskedelmi többletet realizált. Kukoricából az előző évi azonos időszakban kimutatott mintegy 1500 millió tonnával szemben, ötmillió tonnát szállítottunk ki. Búzából viszont 25 százalékkal kevesebbet, 1,4 millió tonnát exportáltunk, ám értékben ez 21 százalékkal hozott többletet. Figyelemre méltó továbbá, hogy a sertéstartók által az elmúlt év során jelzett probléma, miszerint az import nyomja le a hazai árakat, nem bizonyult tényszerűnek, hacsak nem a feketekereskedelem rontotta ténylegesen a magyar állattartók helyzetét. Az AKI adatai szerint ugyanis a vizsgált időszakban a sertéshús behozott mennyisége 57 ezer tonna volt, 11 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A sertéshús kivitele pedig 76 ezer tonna volt, öt százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
A húsfélék kivitelének értéke 2007. október végéig csaknem 20 százalékkal, 494 millió euróra bővült, míg a behozatalé mintegy három százalékkal, 171 millió euróra csökkent. A sertéshús export-import arányának mérsékelt javulásával szemben jelentősen, 40 százalékkal javult az előző évhez képest a baromfihús egyenlege. A baromfihús kivitelének értéke 42, a behozatalé 55 százalékkal, míg a mennyiség mindkét irányban 20 százalékkal nőtt. A 85,5 ezer tonnás exporttal szemben 34,5 ezer tonnás import állt.
Jelentős pozíciókat veszített viszont a tejipar, elsősorban a feldolgozott tejtermékek jelentős importja miatt. Miközben nyerstej-kivitelünk mintegy 40 ezer tonnával emelkedett, a feldolgozott s ezért jóval drágább tejtermékek behozatala a kivitelt jelentősen meghaladó mértékben növekedett. A sajt- és a túróimport értéke 33, a tej- és tejszínimport 67 százalékkal bővült. Visszaesett emellett a tojás kivitele is, mennyiségben 30, értékben pedig 20 százalékkal, miközben importunk mennyiségben 15, értékben pedig – a drasztikus áremelkedések miatt – 41 százalékkal nőtt.
A gyümölcságazat sem valószínű, hogy visszasírja a tavalyi évet: tavaly október végéig gyümölcsfélékből a kivitel értéke 74 millió euró, a behozatalé 166 millió euró volt. Az előző év azonos időszakához képest a kivitel 10, a behozatal pedig 24 százalékkal növekedett, s ennek megfelelően egyenlegünk 25 millió euróval romlott. Miután legnagyobb almatermő területünkön, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tavaly szinte a teljes termés lefagyott, az almafélék behozatala mennyiségben háromszorosára, értékben pedig kétszeresére nőtt.