Egyre kevesebben dolgoznak

Magas, 7,5 százalékos szintre állt be a munkanélküliségi szint hazánkban, miközben a Központi Statisztikai Hivatal által kimutatott foglalkoztatási ráta közel fél százalékponttal csökkent. Az ellentmondás abból adódik, hogy a munkanélküliek jó esetben a feketegazdaságban helyezkednek el, rosszabb esetben teljesen lemondtak a munkavállalás esélyéről, s így a statisztika inaktív állampolgárként tartja őket nyilván. Csaba László közgazdász, egyetemi tanár véleménye szerint a jelenlegi struktúrában nincs esély a foglalkoztatás növekedésére.

Csökken a foglalkoztatottak száma, a munkanélkülieké viszont a tavalyi szinten stagnál – legalábbis ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett munkaerő-piaci felméréséből. A tavaly szeptember–novemberi időszakban a munkanélküliek száma 316 ezer fő volt, ami 7,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. A vizsgált időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3,922 millió volt, közel 37 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, a foglalkoztatási ráta pedig 57,3 százaléknak felelt meg, ami az előző évi adathoz képest mintegy fél százalékponttal alacsonyabb. A munkanélküliek közel fele, 45,8 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, miközben a munkanélküliség átlagos időtartama 16,7 hónapra nőtt.
Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat által közzétett adatok szerint a vizsgált időszak középső hónapját jelentő októberben a huszonhét tagország átlagában a munkanélküliségi ráta 6,8 százalékos volt, míg a foglalkoztatási ráta meghaladta a 64 százalékot. Vagyis a munkanélküliségi ráta tekintetében immár túlszárnyaltuk az uniós átlagot, miközben tovább romlott az egyébként is gyenge foglalkoztatási arányunk – mutatott rá Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Szerinte ez jól mutatja, hogy a hazai gazdaságban az unióval tökéletesen szembemenő folyamatok zajlanak. Véleménye szerint mindez alapvető strukturális gondokra vezethető vissza, hiszen hazánkban még akkor is növekedett a munkanélküliek száma, amikor viszonylag jelentős gazdasági növekedést tudtunk felmutatni. Rámutatott: az évi átlag négyszázalékos bruttó hazai termelésnövekedés mellett a 2001-es 6,1 százalékos munkanélküliségi ráta 2007-ben már 7,5 százalékra emelkedett. Közben – tette hozzá – foglalkoztatási arányunk tekintetében mára a világ legfejlettebb országait tömörítő harminc OECD-tagország közül már csak Lengyelországot és Törökországot előzzük meg. A szakértő szerint érdemi javulás csak akkor képzelhető el, ha a kormány a mikro-, kis- és középvállalatokat (kkv) segítő gazdaságpolitikát folytatna. Vagyis elengedhetetlen lenne a közterhek mérséklése, a túlzott adminisztráció csökkentése és a folyamatos ellenőrzések visszafogása. A közgazdász szerint mivel a kormány gazdaságpolitikája mindezt nélkülözi, a következő években nem számíthatunk a foglalkoztatás érdemi növekedésére.
A Gyurcsány-kormány alkalmatlanságát bizonyítja, hogy a 400 ezer új munkahely ígéretével szemben csökken az állások száma, mivel a dolgozók kétharmadát foglalkoztató hazai kkv-k adó- és járulékterhei folyamatosan növekednek – közölte Bernáth Ildikó, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának fideszes alelnöke.