Elnökválasztási hajrá Szerbiában

A paletta minden színét felvonultatja a mezőny a Szerbiában január 20-ra kitűzött elnökválasztás első fordulójában. A szavazó kedvére választhat liberális, szocialista, nemzeti radikális, demokrata jelölt – a régi rezsim és a reformtörekvések képviselői – között. A magyar kisebbséget a vajdasági pártok közös jelöltje, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke képviseli.

Színvallási kényszer. Tomiszlav Nikolics, a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökjelöltje a Kurir című lapnak kijelentette, hogy az elnökválasztáson aratott győzelme után egy radikálisnak, „nincs kizárva, hogy Vojiszlav Seseljnek” ad megbízást a kormányalakításra. E kijelentés azért is bizarr, mert Seselj – aki most is az SRS elnöke – jelenleg a scheveningeni fogdában van. A hágai Nemzetközi Törvényszék nemcsak a horvátországi és bosznia-hercegovinai háborúban elkövetett tettekért emelt vádat ellene, hanem a vajdasági horvát és magyar nemzetiségű polgárok üldözése miatt is. A radikálisok a parlamenti választásokon minden más pártot túlszárnyaló sikert könyvelhettek el, többséget a parlamentben azonban nem szereztek. Nikolics felszólította Vojiszlav Kostunica kormányfőt, hogy valljon színt, a két esélyes jelölt közül melyiket támogatja. Mint mondta, számára nem feltétlenül szükséges Kostunica támogatása, de annyi biztos, hogy nem állhat ki Borisz Tadics mellett. A kormányfőnek nem lehet mindegy, hogy ki az államfő. Ezzel arra utalt, hogy Kostunica és pártja nem foglalt egyértelműen állást a Demokrata Párt – és egyébként koalíciós partnere – jelöltjének a támogatásáról, s ezt a tartózkodást egyesek a demokratákra való nyomásgyakorlásnak értelmezték, vagy egyszerűen úgy, hogy Kostunicáék legszívesebben a radikálisokat támogatnák, csak nem merik nyíltan vállalni. (S. I.)

(Újvidék)
Kilenc jelölt van versenyben az államfői bársonyszékért a január 20-án tartandó elnökválasztáson Szerbiában, köztük a vajdasági magyar pártok közös jelöltje, Pásztor István VMSZ-elnök is. A harc azonban a választás második körében dől el, amikor már csak két aspiráns áll szemben egymással – minden valószínűség szerint a demokrata párti Borisz Tadics jelenlegi elnök és a radikális Tomiszlav Nikolics.
A vajdasági magyar pártok fejében természetesen meg sem fordult a gondolat, hogy a Pásztor személyében induló közös jelöltjük reményekkel vehetné fel a versenyt a szerb elnöki tisztségért. Szándékaik egészen mások. Elképzeléseik szerint ha Pásztor jól szerepelne az első fordulóban, a magyar közösség alkupozícióba kerül, s a második fordulóba jutó jelölt támogatásának fejében ismét előállhatna jogos követeléseivel. Aminek azonban talán még ennél több jelentősége lehet, az az, hogy a közös program mellé felsorakozó magyar szavazótábor megnöveli a vajdasági magyar közösség politikai súlyát. Cvjetin Milivojevics szerb elemző szerint Pásztor választási részvétele a magyar szavazók mozgósíthatóságát teszteli. A magyar koalíció jelöltjének szavazótábora viszonylag kicsi, de nem szabad szem elől téveszteni – véli az elemző –, hogy a magyar mellett jelentős a bosnyák, a bolgár, a román és a nem Koszovóban élő albán kisebbség, amely ugyancsak saját jelöltre szavazhat.
Ilyen és hasonló vélekedések után nem kis meglepetést keltett 21 vajdasági magyar értelmiségi, közéleti szereplő és sportoló közös, Tadicsot támogató felhívása fizetett hirdetés formájában a Magyar Szó című napilapban. Ebben arra ösztönzik a magyar választókat, hogy már az első fordulóban Tadicsra szavazzanak. Pontokban sorolják fel, miért. Bár ezeket valóban alá lehet írni, az indokok helytállósága a tét, a második fordulóban ugyanis Tadicsra még lehet szavazni. Ezért nem kevesen vélik úgy, hogy a Belgrádban szervezett akció célja a magyar közösség gyengítése.