Elszabadult infláció

Decemberben még tovább emelkedett az infláció, ami éves átlagban tavaly elérhette a nyolc százalékot is – mutatják a legfrissebb előrejelzések. Az elszabadult pénzromlás nyomán a reálbérek hat százalékkal csökkentek, míg a nyugdíjak mintegy három százalékot veszíthettek az értékükből.

Szárnyaló agrárárak. Novemberben 35,3 százalékkal voltak drágábbak az agrártermékek az előző év azonos időszakához képest – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A növényi termékek ára 60,2 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké 9,4 százalékkal növekedett. A meghatározó súllyal bíró gabonafélék termelői átlagára 82,8 százalékkal nőtt. Az ipari növényeknél átlagosan 18,3 százalékos drágulást mértek, ebben döntő szerepet játszott az olajnövények árának 42,5 százalékos emelkedése. A burgonya termelői árának növekedési üteme 17,3 százalékos, a zöldségféléké 23,9 százalékos volt. A zöldpaprika termelői ára 39,5 százalékos drágulást mutatott. A gyümölcsök kiugró mértékű, 85,2 százalékos árnövekedésére novemberben az alma 139,9 százalékos és a szőlő 24,6 százalékos drágulása gyakorolt döntő befolyást. A vágóállatok termelői árainak 1,2 százalékos növekedése a vágóbaromfi árának 24,8 százalékos növekedéséből, illetve a vágósertés 13,5 százalékos és a vágómarha 6,4 százalékos árcsökkenéséből adódott. A tej termelői ára 27, az étkezési tyúktojás 19,7 százalékkal emelkedett. (D. Z.)

Elérte a 7,25 százalékot a múlt havi infláció a világpiac emelkedő energia-, nyersanyag- és élelmiszerárai, valamint a hazai hatósági díjak növekedése miatt – mutatják a legfrissebb elemzői előrejelzések. A portfolio.hu portál által megkérdezett hazai és külföldi elemzők úgy vélik, hogy a Központi Statisztikai Hivatal ma nyolcszázalékos tavalyi átlagos inflációról, azaz minden korábbi kormányzati előrejelzésnél magasabb pénzromlásról ad számot. Az elemzők ráadásul az idei esztendőhöz sem fűznek túlzott reményeket, hiszen az év eleji – az áramra, a gázra és a vízre vonatkozó – központi áremelések komoly bizonytalanságot jelentenek az idei tervek megvalósításában. A tervezettnél nagyobb drágulás irányába mutat, hogy áprilisban vagy júliusban újabb gázáremelés várható, s a tömegközlekedési tarifák is az átlagos inflációt jóval meghaladó mértékben emelkednek. További veszélyforrás, hogy az élelmiszerek ára ebben az évben is közel 10 százalékkal növekedhet. A legfrissebb előrejelzések szerint a januári pénzromlás 6,9 százalékos lehet, ezzel az előrejelzéssel kapcsolatban a világpiaci hatások miatt most a szokásosnál is jóval nagyobb a bizonytalanság.
A vártnál magasabb infláció tavaly hivatalosan 4,5-5 százalékos reálbércsökkenéshez vezetett, valójában azonban a fizetések értékének csökkenése ennél nagyobb, 6 százalékos lehetett. A nyugdíjak szintén kevesebbet érnek, hiszen az időskorúakat érintő pénzromlás tavaly minden hónapban jelentősen meghaladta az átlagos infláció mértékét. A megugró rezsiköltségek, élelmiszer- és gyógyszerárak miatt az időskorúak által kapott juttatás értéke – a központi nyugdíjemelések ellenére – tavaly mintegy 3 százalékkal csökkent.
A mindennapjainkat nehezítő áremelések ugyanakkor jótékony hatással voltak a büdzsére, hiszen a magasabb infláció közvetlenül és közvetve is jobban növelte a költségvetés bevételeit, mint a kiadásait. A tavalyi részletes adatok még nem láttak napvilágot, ám a pénzügyi tárca legutóbbi előrejelzése szerint a fogyasztáshoz kapcsolt adók 102 milliárd forinttal, míg a személyi jövedelemadó-bevételek 49 milliárd forinttal haladták meg a költségvetési törvényben szereplő mértéket. A vártnál magasabb infláció miatt a büdzséből több nyugdíjat kellett kifizetni, az ehhez kapcsolódó pluszkiadás azonban a felét teszi ki a többletbevételeknek. Mindebből következik: az előre jelzettnél majdnem két százalékponttal magasabb inflációnak is köszönhető, hogy a tavalyi költségvetési hiány alacsonyabb lett a vártnál.
Ezt támasztja alá Veres János legújabb bejelentése. A pénzügyminiszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón azt közölte, hogy az államháztartás tavalyi, uniós módszertan szerint számolt hiánya a GDP 5,7 százaléka körül alakult, a korábban tervezett 6,8 százalékkal szemben. A végleges adatokat csak márciusban teszik közzé, az azonban már most bizonyos, hogy a javulás ellenére tavaly ismét hazánk tudhatta magáénak a 27 tagú EU legmagasabb hiányát.