Erősödik a szerb dacpolitika

(Újvidék)
A szerb egységet demonstrálandó a belgrádi szkupstina nagy többséggel fogadta el szerda este az újabb Koszovó-határozatot – az idén már a harmadikat –, amely már a EU- és a NATO-csatlakozást is Koszovó függetlenségének elismerésétől tette függővé. Három kivételével valamennyi parlamenti párt – kormánypártok, ellenzékiek – megszavazták az okmányt, amelyről bevezetőt a kormányfő és az államfő mondott. Ellene szavaztak a liberálisok és a Nenad Csanak-féle Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselői, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) pedig tartózkodott a szavazástól, hogy – mint meg is indokolták – ne érhesse az a vád, hogy Szerbia szuverenitása és területi épsége ellen voksol. Ám tartózkodása ellenére is egyértelművé tette, hogy a VMSZ számára egy ilyen okmány teljességgel elfogadhatatlan. Ha ugyanis Belgrád következetesen tartaná magát a parlament Koszovó-határozatához, akkor a tartomány függetlenségének elismerése esetén bezárulna Szerbia előtt mind az EU, mind a NATO felé vezető út, s Koszovó miatti válaszlépéseivel az ország ismét tragikusan elszigetelődne.
A nemzetközi reagálások nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a döntésnek. Aleksandar Ivanko, az UNMIK szóvivője szerint e határozatnak nem is lesz semmi hatása a koszovói rendezésre. A tartomány ugyanis az ENSZ felügyelete alatt áll, Belgrád már nyolcadik éve nem gyakorolhatja szuverenitását. Mind az újabb Koszovó-határozat szövege, mind a parlamenti vitában elhangzottak egy erős Nyugat-ellenességet, hazafias dacot, elszántságot, sértődöttséget tükröznek, aminek „mozgósító” erejét nem lesz könnyű majd kezelni, ha Koszovó elnyeri függetlenségét. A düh ugyanis a szerbiai kisebbségek ellen fordulhat, mint 2004 márciusában is.
Ezekre a veszélyekre figyelmeztetett a minapi tanácskozáson a Polgári Vajdaság nevű nem kormányzati szervezet, amely szerint erőszakhullám söpörhet végig a Vajdaságon, amely erőszaknak nemcsak a kisebbségek tagjai, hanem a politikai ellenfelek, a másként gondolkodók is áldozatul eshetnek. A tanácskozást azonban nemcsak azért hívták össze, hogy ezeket a fenyegetéseket számba vegyék, hanem azért, hogy felhívják a hatóságok figyelmét, készüljenek fel az események ilyen alakulására. A tanácskozás résztvevői ugyanis tartanak az illetékes állami szervek passzivitásától. A 2004-ben és 2005-ben elkövetett kisebbségellenes erőszakcselekmények felderítetlenek maradtak, s nincs hír arról, hogy a tetteseket felelősségre vonták volna. Ez pedig még inkább megterheli a megbolygatott vajdasági etnikai viszonyokat. A Vajdaság egyébként már nem egy ízben volt áldozata a szerbek számára kedvezőtlen koszovói fejleményeknek.
Koszovóra közben a feszült, de visszafogott várakozás a jellemző. A karácsonyi és az újévi ünnepek alatt szünetel a diplomácia, s nem várható, hogy Brüsszelben és Washingtonban bármi is történik a koszovói rendezés ügyében. Pristinában megszületett a megállapodás a két legnagyobb párt, a Hashim Thaqi vezette Koszovói Demokrata Párt és a Fatmir Sejdiu-féle Koszovói Demokratikus Szövetség között a koalícióról. Ám ennek a nagykoalíciónak csak kis többsége lesz a parlamentben.