Évekig a gödör alján lesz a gazdaság?

Eddig is kizárólag az export hajtotta a magyar gazdaságot, ám a külső kereslet jövőre gyengülni fog, emiatt a gazdaság 2008-ban tartósan leragad tizenegy éves mélypontján – figyelmeztetnek a hazai és külföldi elemző intézetek. Tegnapi interjújában a Magyar Nemzeti Bank elnöke is aggodalmának adott hangot a következő évek kilátásait illetően.

Jelentősen gyengülhet jövőre a magyar gazdaság egyetlen motorját jelentő export, az eddig kedvező külső környezet ugyanis jövőre várhatóan megváltozik – hívja fel a figyelmet több elemző intézet hazánk jövő évi kilátásaival kapcsolatban. A gazdaságkutatók aggodalma nem alaptalan, hiszen egyre több jel mutat arra, hogy 2008-ban lassul a hazánk számára legnagyobb felvevőpiacot jelentő gazdaságok növekedése, ami recesszióba taszíthatja az amúgy is gyenge lábakon álló magyar gazdaságot. A külső kereslet visszaesése ráadásul a lehető legrosszabbkor jönne, az idén ugyanis a Bokros-csomag idején mért szintre zuhant a magyar gazdaság növekedése. Amennyiben az elemzők által jósolt recesszió bekövetkezik, úgy hazánk több évig nem tud érdemben elmozdulni a mostani, tizenegy éves mélypontról. A kormány módosított konvergenciaprogramja a jövő évre vonatkozóan 2,8 százalékos bővülést határozott meg, ezt az ütemet azonban egyre kevesebben tartják reálisnak. A legfrissebb előrejelzések 1,8–2,5 százalékos növekedést valószínűsítenek, ami további leszakadását jelent hazánk számára az unió új közép- és kelet-európai tagországainak versenyében.
Az elemző intézetek szerint a hazánkkal kapcsolatos kockázatokat tovább növeli, hogy a jelenlegi helyzetben könnyen kialakulhat a stagfláció, azaz a magas inflációval kísért, szinte egy helyben járó gazdasági növekedés. Erre a veszélyre az elmúlt hetekben több pénzintézet is figyelmeztetett. A BNP Paribas prognózisa szerint a megszorítások miatt jövőre is csak lassan kel életre Magyarországon a fogyasztás és a beruházási tevékenység. A stagflációs félelmek elnevezésű jelentésben a pénzintézet elemzői úgy vélik, a gyenge kereslet ellenére még jó pár hónapig magas marad a pénzromlás üteme, s az infláció csak jövő év második felében enyhülhet 4 százalék körüli szintre.
Legutóbbi előrejelzésében a Merrill Lynch nemzetközi pénzügyi szolgáltatócsoport is azt írta, hogy az elmúlt időszak makrogazdasági adatai „stagflációt környékező” állapotban tüntetik fel a magyar gazdaságot. Ez a pénzintézet azzal számol, hogy az idei negyedik negyedévben 0,6-0,7 százalékra csökken tovább a magyar gazdaság növekedése, azaz a harmadik negyedévben mért 0,9 százalékos ütem még mindig nem jelenti a gödör alját.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg értékelésében a JP Morgan is, amely attól tart, hogy jövőre lényegében az idei mélyponton maradhat a magyar gazdaság növekedése. A pénzügyi befektetőcsoport szerint a jövő év első felében jó eséllyel visszaesés következik be az amerikai gazdaságban, s részben ennek nyomán hazánk gazdasága – az idei 1,6 százalékos ütem után – jövőre mindössze 1,8 százalékkal bővül majd. A londoni elemzők Magyarország esetében akkor is csak 2,3 százalékos dinamikát várnak, ha az amerikai események mégsem következnek be.
A Goldman Sachs hazánkkal foglalkozó fejezete ugyan nem említ recessziós veszélyt, ám ez a pénzintézet is gyakorlatilag egy helyben járásra számít. Jóslatuk szerint a magyar gazdaság jövőre csupán 1,8 százalékos növekedést produkál, aminek hátterében több tényező is szerepel. Egyrészt az euróövezet gazdasága várhatóan lassulni fog, ami a magyar gazdaság egyetlen hajtóerejét jelentő exportot veti
vissza. A fejlődésünket akadályozza a visszaesett lakossági fogyasztás is, az idén felvett új hitelek törlesztése miatt ugyanis a háztartások a korábbinál kevesebbet tudnak majd költeni. A Goldman Sachs mindezek miatt azzal számol, hogy 2008-ban csak 1,8 százalékos gazdasági bővülés várható Magyarországon.
Aggodalmainak adott hangot a magyar gazdaság fejlődését illetően tegnap Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke is. A távirati irodának adott interjújában a jegybankelnök arra emlékeztetett, hogy az évezred elejétől ugyan négy százalék körüli növekedés jellemezte a hazai gazdaságot, e dinamika mögött azonban a büdzsé költekezése állt. E költekezés nélkül a gazdaság a korábbi években is vélhetőleg alacsonyabb ütemben nőtt volna – vélekedett Simor, aki elismerte: a jegybank és a kormány eltérően ítéli meg a gazdaság hosszabb távú növekedését. Az MNB elnöke szerint különös figyelmet kell fordítani az ország versenyképességét már hosszabb ideje gátló tényezőkre. Simor az akadályok közé sorolta az adórendszer és az újraelosztás nagyságának kérdését, a foglalkoztatás alacsony szintjét, és azt, hogy a belső piac néhány jelentős részében a gazdasági verseny elégtelen.