Sokkal több bedőlt hitelnek kellene lennie a KSH jövedelemadatai szerint. Hogy mégsem ez a helyzet, az a fekete- és szürkegazdaságnak köszönhető – nyilatkozta a távirati irodának Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felügyeleti tanácsának elnöke. Vagyis a törlesztőrészletek egy részét zsebbe kapott pénzekből fizetjük. A lakosság hiteléhsége az elnök szerint tavaly nem csökkent annyira, mint amennyire jövedelmi lehetőségei, tehát megnőtt az eladósodottság, és ezzel együtt a visszafizetési kockázat is. Ez azon is látszik, hogy drágábbak lettek a kölcsönök.
Farkas István szerint a magyar pénzügyi rendszer tőke- és likviditási helyzete továbbra is stabil, a pénzügyi intézményeknek azonban 2008-ban – a tavalyi évhez hasonlóan – növekvő kockázatokkal kell szembenézniük, ami a felügyelettől is fokozott figyelmet igényel.
*
Az elnök elmondta: a hitelpiaci válságnak nincs közvetlen hatása a magyar intézményekre, mert nálunk nincs ilyen típusú hitelezés, az árak emelkedése és a likviditás szűkülése révén azonban a magyar piacot is érintik a problémák. Ugyanakkor a válsághoz vezető jelenségek egy része az itthoni piacon is megtalálható. Így nálunk is gyors ütemben bővülnek a pénzügyi szolgáltatások, amelyek egyre több olyan embert érnek el, akik nem elég felkészültek, és egyre inkább teret hódítanak a nehezebben ellenőrizhető értékesítési csatornák. Az elnök külön kiemelte a jenhitelek kockázatát. A jen árfolyamának, kamatának mozgása az európai intézmények és főleg a hitelfelvevők számára nehezen jelezhető előre. Ha a jenhitelek bizonyos arányt meghaladnak egy hitelintézet lakossági állományán belül, várhatóan magasabb tőkefedezettségi és tartalékolási kötelezettséget írnak elő.
Nem hagyják békén Luis Enriquét a Barcelona szurkolói
