Nem biztos, hogy be lehet majd hajtani azokat a jogtalanul kifizetett uniós támogatásokat, amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) csalás vagy szabálytalanság miatt visszakér a nyertesektől, mivel a támogatási szerződésben megjelölt biztosítékok nem minden esetben fedezik a követelést – derül ki az NFÜ lapunkhoz eljuttatott tájékoztatójából. Bár a jelentős összegű források esetében letétet kérnek a pályázóktól, nagyobb mértékű viszszaélések, vagy már felszámolt vállalkozások esetében a visszatérítés teljesítése kockázatos. Ilyenkor csak az adók módjára történő behajtás lehetősége áll rendelkezésre a jogtalanul kifizetett összegek behajtására – válaszolta lapunk kérdésére az ügynökség kommunikációs osztálya. Az NFÜ anti-lop honlapjára eddig csaknem kétszáz bejelentés érkezett, többek között címzett vagy céltámogatásból megvalósuló beruházás kapcsán: a vizsgálatokat az NFÜ, illetve – agrártámogatások esetében – a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium végzi. A legtöbb vizsgálat az infrastrukturális (útépítés, hulladékkezelés) és a humán erőforrás (képzési) projektek felülvizsgálata után indult, számos esetben a közbeszerzési előírások megsértése miatt.
– Amennyiben meghatározott projekt esetében merült fel a szabálytalanság gyanúja, akkor a pályázatot kiíró hatóság bevonásával indul eljárás, ilyenkor felülvizsgálják a beruházást vagy rendkívüli helyszíni szemlét tartanak – olvasható az NFÜ válaszában. Eddig negyven bejelentés ügyében indult vizsgálat vagy szabálysértési eljárás, illetve tettek büntetőfeljelentést. Az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) eddig mintegy harminc ügyben állapított meg jogsértést, amelyek mindegyike tízezer euró feletti kifizetéseket érint, ezen ügyek lezárásaként az ügynökség korábban már 780 millió forint visszafizetését rendelte el. Bajnai Gordon egy két héttel ezelőtti interjúban elismerte: időbe telik, mire a visszakövetelt öszszegekhez hozzájutnak, még a biztosítékok ellenére is. Hangsúlyozta: az ötvenmilliósnál kisebb tételeknél csak szúrópróbaszerűen ellenőriznek, minden száz projektből mindössze ötöt, helyszíni ellenőrzés csak az ötvenmillió forint feletti kifizetéseknél van. Emlékezetes, hogy az Állami Számvevőszék már a 2006-ban beérkezett uniós pénzek felhasználásakor is megállapította, hogy több mint 120 eset tartozik a csalásellenes hivatal bejelentési kötelezettsége alá. A feltárt jogsértések miatt a Brüsszelnek visszafizetendő pénzek mértékéről az NFÜ nem nyilatkozott.
Három felnőtt és egy gyermek halt meg az M1-es autópályán történt brutális balesetben
