Kazah diplomáciai siker az EBESZ-ben

Az egykori szovjet Közép-Ázsia, benne a térség vezető országának, Kazahsztánnak a felértékelődését jelenti, hogy hosszú diplomáciai huzavona után az év végére eldőlt: Asztana töltheti be 2010-ben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki tisztét. Mindez egyúttal annak közvetett elismerése is, hogy az angolszász típusú demokráciamodell mellett más társadalmi berendezkedésnek is van létjogosultsága. A mindenekelőtt az ország stabilitását, gazdasági erősödését és kiszámíthatóságát prioritásként megjelölő Kazahsztán törekvését a legtovább az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ellenezték, ám a térséget felfedező pragmatikus európai hatalmak támogató kiállása után egyedül maradtak. Washington beleegyezését megfigyelők szerint a régió energiatartalékoknak köszönhető előtérbe kerülése mellett az is elősegíthette, hogy lényegében kudarcba fulladtak a demokráciaexport eszközéül szolgáló színes forradalmak.
Kazahsztán számára a döntés nagy jelentőséggel bír, hiszen mint külügyminisztériumának közleményében megfogalmazódik, mindez a demokratikus társadalom és liberális piacgazdaság felépítésének területén elért eredmények elismerése. Asztanai elemzők aláhúzzák azt is, hogy az ország politikai történelmében először kapta meg törekvéseinek fajsúlyos nemzetközi legitimitását és támogatását. Kiemelik, hogy Kazahsztán függetlenségének első napjaitól kezdve tudatosan kiegyensúlyozott álláspontot választott a külpolitikában, amelynek gerincévé a sokoldalú partnerségi stratégia vált. Mint megjegyzik, az elnökség javára szól Kazahsztán prognosztizálhatósága és következetessége a nemzetközi biztonság problémáinak megoldásában. Az ország nagy szervezeti és politikai tapasztalatot gyűjtött a sokoldalú struktúrák vezetésében (FÁK, SESZ, OEC, EvrAzEsz), amely lehetővé teszi, hogy sikeresen boldoguljon az EBESZ-elnökséggel. Az is fontos, hogy Kazahsztán kezdeményezte és 15 éven át sikeresen irányította az SZVMDA – az EBESZ ázsiai megfelelője – munkáját.