Kvótaháború Ausztriával

Osztrák cukorrépát dolgoznak fel a szintén osztrák kézben lévő petőházi cukorgyárban, miközben a hazai cukorrépa-termesztők csak vegetálnak, és gyárbezárásokról szólnak a hírek. Ausztria közszolgálati rádiója szerint a magyar gazdák nem képesek kitölteni az unió által hazánknak megszabott kvótát, ám valójában egyszerűbb a képlet: az EU által diktált cukorpiaci leépítéseket az osztrák termelők valószínűleg nem hazai, hanem magyar földön igyekeznek véghezvinni.

Dühösek a gazdák címmel ismertette tegnapi műsorában az osztrák közszolgálati rádió a burgenlandi cukorrépa-termelők elégedetlenkedését, akik az alacsony átvételi árak miatt zúgolódnak. Mint kiderült, az osztrák gazdák az előző évihez képest átlag 0,3 százalékkal alacsonyabb cukortartalmú répát tudtak betakarítani, ráadásul az uniós cukorreform nyomán az árak is folyamatosan csökkennek.
*
Ezért a burgenlandi gazdák az idén szinte a teljes répamennyiséget a magyarországi Petőházára szállítják, s mivel a magyarok képtelenek kitölteni az unió által jóváhagyott cukorkvótájukat, így valamivel többet kapnak cukorrépájukért – nyilatkozta a rádiónak Hans Wurzinger, a répatermelők szervezetének vezetője.
Tény, hogy uniós csatlakozásunk idején öt cukorgyár működött hazánkban, amelyek 400 ezer tonnás gyártási kvótát kaptak a közösségtől, vagyis ennyi cukrot állíthattunk elő. A két éve elkezdett uniós cukorpiaci reform első áldozata, a kabai gyár 2006-os végelszámolása után kvótánk durván 300 ezer tonnára csökkent, amit sikerült is legyártani, 2007-ben viszont az aszály miatti kevesebb cukorrépatermés következtében ennél körülbelül 20 ezer tonnával kevesebb cukrot tudtak volna megtermelni hazai alapanyagból.
Csakhogy az árak miatt a hazai termelők is komoly gondokkal küzdenek, hiszen az osztrákokéhoz azonos okból az itthoni átvételi tarifák is csökkentek. Az unió a 2006-os tonnánkénti 32,08 eurós minimálárat tavaly 29,78-ra csökkentette, s emiatt főként az aszályosabb területeken termelők biztos veszteséget könyvelhetnek el 2007-re. Az unió által meghatározott referenciaár az ágazat versenyképesebbé tételének jegyében a következő három évben még tovább csökken, egészen a 2009–2010-es gazdasági évre meghatározott, tonnánkénti 25,51 eurós szintre. A termesztők szerint a fennmaradásukhoz legalább tonnánkénti 40 eurós ár lenne elfogadható.
Az osztrákokkal szemben a hazai termelők két gyárbezárással is kénytelenek szembesülni. A 2007. év végi bejelentések szerint a Magyar Cukor Zrt. petőházi, illetve a Mátra Cukor Zrt. szolnoki gyárának kapujára még idén lakat kerül. Ezzel immár a harmadik cukorgyárbezárást élhetjük meg az európai unióhoz 2004 május elsején történt csatlakozásunk óta, pedig mindhárom szóban forgó üzem a legmagasabb technológiát alkalmazta. Éppen ezért furcsának tűnhet, hogy ugyanilyen mértékű bezárásoknak a régi tagországokban híre-hamva sincs. Pedig a képlet egyszerű, mivel például az osztrák Agrana cukoripari konszern – amely a Magyar Cukor Zrt. többségi tulajdonosa – nagyrészt az osztrák gazdák kezében van, nyilvánvaló, hogy az unió által diktált cukorpiaci leépítéseket nem osztrák, hanem magyar földön fogják véghezvinni.
A mostani hírrel kapcsolatban, miszerint osztrák cukorrépaimporttal szorítanák ki a hazai répatermelőket, Kelemen István, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének elnöke úgy nyilatkozott, hogy mindez nem jelent komoly bajt, ha az importált répából ipari célú cukrot állítanak elő.
Ugyanakkor az már aggályokat kelthet, ha kiderül, hogy abból kvótaköteles étkezési cukrot készítenek, vagyis hogy az osztrák túltermelést a hazaiak által elnyert uniós kvóta kárára dolgoznák fel. A hírt a Magyar Cukor Zrt.-vel nem tudtuk megerősíttetni, mivel a társaság tulajdonosa külföldön tartózkodik, és elérhetetlen.
A gyártók az európai uniós cukorreform nyomán a közösséghez csatlakozásunk idején megkapott kvótánk feléről mondtak le. Ezzel már azt a cukormennyiséget sem vagyunk képesek idehaza előállítani, amennyi a belső fogyasztásra elegendő lenne. Miután idén a két említett cukorgyár bezár, a megmaradó két üzem előreláthatóan körülbelül 200 ezer tonna cukor előállítására lesz képes, miközben a hazai fogyasztás 300-320 ezer tonna. Ezzel Magyarország cukorgyártásának történetében először fog előfordulni az, hogy a hazai üzemek már nem termelik meg azt a mennyiséget, amennyit itthon elfogyasztunk. Az utóbbi években a cukorimport mennyisége 50-60 ezer tonna volt, ami a petőházi és a szolnoki gyárak bezárása miatt minden valószínűség szerint megkétszereződik.