Ledől a neoliberális bálvány

Sikerült versenyhelyzetet teremteni az egészségügyben a Fülöp-szigeteken, de emiatt tíz év alatt százezer betegápoló és ötezer orvos hagyta el hazáját, és ezer kórházat zártak be. Florian Opitz dokumentumfilmje, A nagy kiárusítás ledönti a neoliberális gazdaságpolitika bálványát.

Tölgyesi Gábor
2008. 01. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jinky, a filippínó fiú éveket letagadhatna a korából. Tizenhat éves, de fejletlen. Vesebeteg. Biztos szeretne idős bácsi lenni, ám látjuk az arcán, a halál megjelölte. Reménye csekély. Az egészségügyi szektor magánosításának következménye, hogy a manilai családnak szinte mindennap döntenie kell arról, hogy a gyógyszerére költenek-e inkább vagy a kevéske ételre. Minda, az édesanyja szakadatlan ostromolja a politikusokat, hogy fizessék ki a gyerek dialízisét. Ha feladná a harcot, Jinky két héten belül meghalna.
Florian Opitz dokumentumfilmje, A nagy kiárusítás a közszolgáltatások privatizációjának következményeit mutatja be a világ négy táján, és nem hagy kétséget afelől, hogy a neoliberális gazdaságpolitika antihumánus. A recept mindenhol egyforma: a Fülöp-szigeteken, Dél-Afrikában, Bolíviában és az Egyesült Királyságban is: az állam az államháztartási hiány csökkentése érdekében túlad a közszolgáltatásokon – jórészt az államadósság törlesztése miatt –, míg az állampolgárok jelentős csoportjait nyomorba dönti. Ez nem más, mint a társadalmi szerződés felrúgása. A rendező nem rejti véka alá a véleményét. Kamerájával végigköveti hősei hétköznapjait, akiket példaképként állít a néző elé. A szereplők nemcsak áldozatok, hanem hősök is – kivétel nélkül mindegyik szembeszállt a politikusok által neki szánt sorssal. A legelképesztőbb eset Bolíviában történt, ahol úgy gondolhatták az ország vezetői, államuk messze esik a világ figyelmétől, és mint egy laboratóriumban, különféle gazdasági kísérleteket hajthatnak végre. Volt bátorságuk, hogy a vízszolgáltatás privatizációját segítő törvényben még azt is megtiltsák, hogy az emberek esővizet gyűjtsenek – mert már az is cégtulajdon. Ilyenre még a középkorban sem akadt példa. A tiltakozás azonban meghátráltatta a honatyákat. Gondolnánk, a Fülöp-szigetek, Bolívia, Dél-Afrika meszsze van – ám az Egyesült Királyság uniós állam. A mozdonyvezető, Simon pedig végigkalauzol minket a brit vasutak privatizációján. A sok-sok nyertes cég mindenkinek varratott új egyenruhát, az épületeket nem újíttatta fel, csak lefestette, a sínekre meg nem költött – a kötött pályától nem lehet díjat beszedni. Persze itt is volt mindenféle garancia, amit aztán az állam nem tudott számon kérni, és a végeredmény: több vasúti tömegszerencsétlenség után Nagy-Britannia többet költhetett a vasúti szolgáltatásra, mint annak privatizációja előtt.
Felkereste a rendező a Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot is. Utóbbi csak egy animációs PR-filmmel tudta az álláspontját bemutatni – ami a történeteket nézve rendkívül cinikusnak hat. A film rezonőre, Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász – a Világbank egykori vezető közgazdásza – nem is takarékoskodik e két intézmény bírálatával. Ahogy teszi ezt több könyvében is, amelyek magyarul is olvashatók.
Stiglitz ledönti a piaci fundamentalisták bálványát, a láthatatlan kezet. Adam Smith-re hivatkozva a neoliberális közgazdászok azt vallják, semmilyen állami beavatkozásra nincs szükség, mindent privatizálni kell, a teljesen szabad piacon működő láthatatlan kéz majd gondoskodik a fenntartható fejlődésről. A Columbia Egyetem professzora viszont állítja, ez a kéz azért láthatatlan, mert nem létezik.
(A nagy kiárusítás, színes, feliratos, német dokumentumfilm, 94 perc. Rendezte: Florian Opitz. Forgalmazza a Best Hollywood.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.