Leintették Garamhegyi Ábelt

Garamhegyi Ábel külgazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos (korábban a gazdasági minisztérium államtitkára) érdekes produkcióra szánta el magát: úgy gondolta – noha életében sosem próbálta még –, hogy gond nélkül képes dirigálni egy szimfonikus zenekart. Debütáló fellépésére Szeged első számú komolyzenei együttesének karácsonyi koncertjén került volna sor.

Verdi Szicíliai vecsernye című operájának nyitányát vezényelte volna a politikus a Szegedi Szimfonikus Zenekar karácsonyi hangversenyén. A szegedi szimfonikusok igazgató karnagya, Gyüdi Sándor – amint lapunknak elmondta – nem tudott Garamhegyi Ábel szerepeltetéséről. Zenekarát ugyanis, a szegedi színház megbízásából, vendégkarmesterként Pál Tamás készítette fel a hangversenyre. Pál a koncertet megelőző próbán Garamhegyi Ábel kíséretében jelent meg, akit – általános meglepetésre – az egyik előadási darab dirigenseként mutatott be az együttesnek.
A zenekar megdöbbent tagjai a tökéletesen képzetlen Garamhegyi Ábel „vezénylését”, elfogu-latlanabb vélemények szerint hadonászását látva – egyikük elmondása szerint – „egyszerre küszködtek a röhögőgörccsel és a dührohammal”. – Nézett mindenki. Elképzelhetetlen, hogy mindenféle egyeztetés nélkül, egy nappal a koncert előtt egy tökéletesen dilettáns ember azt gondolja, el tud vezetni egy professzionális zenekart. A dirigálás egy szakma. Nem véletlenül kell évtizedeken keresztül napi nyolc-tíz órában zenét tanulni, mielőtt valaki karmester lesz. Maga az ötlet is a szakma megcsúfolása – tolmácsolta az együttes véleményét a zenekar egyik tagja.
Ha már az ötletnél tartunk: ezen a ponton nem kerülhető meg a vendégkarnagy, Pál Tamás szerepe. Pál ugyanis anélkül dobta be Garamhegyit a mélyvízbe, hogy arról akár Gyüdi Sándorral, a szimfonikusok igazgatójával, akár Székhelyi József színidirektorral egyeztetett volna. Hogy Pál Tamást, a nemzetközi színvonalú és hírű szaktekintélyt mi késztette Garamhegyi szerepeltetésére, nem tudni. Hiába kerestük ugyanis telefonon, csak az üzenetrögzítőjéig jutottunk. Pál Tamás nemcsak a zenekar igazgatóját, de a házigazda színház vezetését sem értesítette arról, hogy egy darab erejéig átadná a pálcát a politikusnak; Székhelyi József direktor azonban, amint tudomást szerzett a színlap változásáról, közbelépett, és megakadályozta a finoman szólva is kétséges művészeti értéket képviselő produkciót.
Garamhegyi Ábel korábban már kapcsolatba került a szegedi színházzal, igaz akkor még nem voltak színpadi ambíciói. A 2003–2004-es évadban vállalkozói megbízás keretében egy ideig a teátrum marketingügyeiért felelt; az intézmény később azonban nem tartott igényt tevékenységére. A politikus néhány éve egy Fürst János vezette karmesterkurzuson feltűnt ugyan előadóként, de akkor még csak pályaépítési tanácsokat adott a fiatal dirigenseknek.