Már az élelmiszerrel is takarékoskodunk

Az utóbbi négy esztendőben a 2003-as évvel összehasonlítva rendre kevesebb volt a reálbér-emelkedés mértéke, mely 2007-ben reálszinten már a negatív tartományba fordult – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből, mely a háztartások jövedelmének és fogyasztásának szerkezetét vizsgálja 2000 óta. A tanulmány megállapítja, hogy 2006-ban az egy főre jutó nettó jövedelem havonta átlagosan 70 ezer forintot tett ki: szakértők szerint a magas infláció miatt reálszinten tavaly még ez az összeg is csökkent. A KSH adatai szerint a lakossági bruttó bevételek 70 százaléka származott munkajövedelemből, míg a fennmaradó részt a nyugdíjak, illetve a családtámogatások tették ki. Míg a felső tizedbe tartozóknál a jövedelmek ezen aránya nyolc volt a kettőhöz, addig a háztartások legszegényebb tíz százalékánál a munkából származó bevétel még az ötven százalékot sem érte el, s a családi bevételek túlnyomó részét a társadalmi juttatások jelentették. A legfelső és a legalsó rétegek közötti jövedelemegyenlőtlenség közel hatszoros, ami ugyan emelkedést mutat 2000-hez képest, de a tavalyi minimál-bér-emelés következtében némi csökkenés várható. A kiadások tekintetében a KSH leszögezi: 2004-től a háztartásban vásárolt élelmiszerekre fordított összeg határozott csökkenést mutat, a 2000-es közel 30 százalékról 2006-ban 23 százalékra olvadt.
A vizsgált hét esztendőben élelemre folyamatosan kevesebbet költöttünk, míg a lakhatáshoz kapcsolódó kiadások sokkal jobban terhelték meg pénztárcánkat, mely elsősorban az energia- és a vízdíjak emelkedésével magyarázható. Többet kellett fordítani közlekedésre és szállításra is a gépkocsifenntartás költségeinek emelkedésével, míg a mobiltelefon és az internet elterjedésével a hírközlési összkiadások is nőttek. A tartós fogyasztási cikkek állományában a legnagyobb mértékű emelkedés a mobiltelefonoknál és a televízióknál volt.