Ukrajna
Shocking Video of Forced Conscription in Ukraine

Hiányos számonkérés. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tárgyalta a bécsi székhelyű Európai Alapjogi Ügynökség többéves keretprogramjáról szóló jelentést. Gál Kinga, a téma néppárti felelőse kiemelte, hogy a szervezet tavaly március 1-jén jött létre, de még mindig nincs működőképes struktúrája és vezetősége. Kifogásolta, hogy az új tagállamok esetében a csatlakozás után az emberi jogi normák számonkérésének már nincsen mechanizmusa, de a megválaszolatlan kérdések nem tűntek el maguktól. (L. I.)
Öt rendőr ügyében a Fővárosi Bíróság (FB) két büntetőtanácsa ítélkezett hétfőn a Markó utcában. Az ügyészség azért emelt vádat a Rebisz és a kőbányai kapitányság munkatársai ellen, mert 2006. szeptember 20-án brutálisan bántalmaztak ártatlan embereket. Az öt közül csak egy rendőrt ítéltek el, mégpedig háromévi próbaidőre felfüggesztett egyévi szabadságvesztésre. Négy rendőrt bizonyítottság hiányában felmentettek. Mindkét büntetőtanács elnöke azt közölte az ítélet indoklásakor, hogy a tanúként meghallgatott rendőrök szolidaritásból, társaik védelmében valótlan tartalmú nyilatkozatokat tettek, hamisan tanúskodtak.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivői irodája tegnap közleményben reagált a bírák kijelentéseire. A büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt idézve az ORFK azt hangoztatta, hogy a bíróság és az ügyészség köteles feljelentést tenni a hamisan tanúskodó személyek ellen. A közlemény rögzítette: mivel nincs tudomásuk arról, hogy a hamis tanúnak minősített rendőröket feljelentették volna, az ORFK elvárja, hogy a bírák vonják vissza nyilatkozatukat. Erről a közleményben a következő szöveg olvasható: „Az ügyben hamis tanúzás miatt – eddigi információink szerint – büntetőeljárás nem indult, de nyilvánvaló, hogy mindkét bíró – nagy nyilvánosság előtt tett – fenti kijelentése súlyos vád, amelynek tisztázását és bizonyítását, ellenkező esetben visszavonását várja a rendőrség.” Tehát: nagy nyilvánosság előtt elkövetett hamis vád bűntettének gyanújával illették a büntetőbírákat.
Frech Ágnes, az FB büntetőkollégiumának vezetője tudatta: a bírói tanácsok elnökei az ítélet indoklásakor a bizonyítékokat értékelve közölték, hogy a tanúként kihallgatott rendőrök valótlan tartalmú vallomást tettek. Ez azt jelenti, hogy hamisan vallottak. Az ítélethirdetéssel azonban Frech Ágnes közlése szerint az eljárás nem zárult le. Az ügyész mind a négy felmentett vádlott esetében a bűnösség megállapításáért fellebbezett. A bírák a jogerős ítélet meghozataláig nincsenek abban a helyzetben, hogy feljelentést tegyenek hamis vád miatt. Arról nincs szó, hogy a bírák visszavonnák vagy egyáltalán visszavonhatnák kijelentéseiket.
A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) szerint a rendőri vezetőknek a bírák fenyegetése helyett azon kellene gondolkodniuk, hogyan lehetne áttörni a hallgatás falát a bántalmazásos ügyekben. A beosztottaikat fel nem ismerő közvetlen felettesek, a rendőrök eljárását jog- és szakszerűnek minősítő parancsnokok, a semmire nem emlékező kollégák mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a bántalmazásos bűncselekmények elkövetőinek töredékét lehet csak felelősségre vonni. Az MHB úgy véli: a rendőrség alapvető érdeke, hogy kiszűrje soraiból a hivatásuk gyakorlására alkalmatlan személyeket. Így válhat igazán demokratikus, a polgárok bizalmát élvező intézménnyé a testület, nem pedig úgy, hogy a minden józanul gondolkodó ember számára nyilvánvaló következtetést levonó bírákat kezdi jogi lépésekkel fenyegetni. Ezzel ugyanis azt a benyomást kelti, hogy nem kíván szigorúan fellépni a bántalmazások, illetve azok elhallgatása miatt. A bizottság bízik benne, hogy a rendőri vezetők minden tőlük telhető segítséget megadnak az ügyek tisztázásához.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.