Melegrekordok dőltek meg

Két országos melegrekord is megdőlt az elmúlt napokban. Miskolcon tegnap a hajnali, Szentgotthárdon vasárnap a nappali hőmérséklet bizonyult magasabbnak az eddig valaha mért maximumnál. Az átlagosnál enyhébb tavaszi idő a növényeket is megtévesztette, több helyütt kinyílt a hóvirág. A klimatológus szerint a melegrekordok önmagukban nem bizonyítják a globális felmelegedés fokozódását, de jól beleillenek a képbe.

Nem negyvenkét, hanem csaknem hetvenéves országos napi melegrekord dőlt meg vasárnap Szentgotthárdon, ahol 17,2 Celsius-fokot mértek. Az első híradásokban még az szerepelt, hogy 1966-ban Győrött volt 15 foknál magasabb hőmérséklet, de Vadász Vilmos meteorológus lapunknak pontosította az információt. Túrkevén 1918-ban, azután pedig 1939-ben Siófokon regisztráltak január 20-án 15 Celsius-fokot, ezt szárnyalta túl most a szentgotthárdi hőmérséklet. Vasárnap egyébként megdőlt a tavalyi 11,3 fokos fővárosi melegrekord is, Budapesten 14 fokig emelkedett nap közben a hőmérő higanyszála.
A hajnali országos melegrekordot tegnap Miskolcon haladta meg a hőmérséklet, itt 9 Celsius-fokot mértek, ami majdnem két és fél fokkal melegebb, mint a tavaly Tevelen, Tolna megyében regisztrált eddigi legenyhébb pirkadat. A január 21-i melegrekord – azaz a Szentgotthárdon 1993-ban tapasztalt 16,5 fok – is csak hajszál híján nem dőlt meg tegnap. Vadász Vilmos kérdésünkre elmondta, területenként változó, mióta tartják nyilván a napi időjárási adatokat, de a fővárosban például már az 1780-as évek vége óta nyomon követhetők az éghajlati változások. Újabb rekordok mától egy ideig biztosan nem dőlnek meg, hiszen az eddiginél jóval hidegebb napok következnek, de a hőmérséklet még így is két-három fokkal az átlagos felett alakul majd – hangsúlyozta a meteorológus. A növényeket is megtévesztette az enyhe idő, több tavaszi hagymás virág kibújt már, és például Szegeden, Pécsett és Nagykanizsán a védett hóvirág is megjelent.
Mattyasovszky István klimatológus, az ELTE meteorológiai tanszékének docense kifejtette: abból, hogy az elmúlt napokban megdőlt egy-két melegrekord, még nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket, de a jelenség mindenképpen illeszkedik a világszerte tapasztalható általános felmelegedéshez, árnyalja a képet. Rekordok megdőlésére még változatlan éghajlat esetében is aránylag nagy az esély, hiszen egy év alatt, ha a reggeli és napi csúcsot nézzük, összesen 730-szor fordulhat elő. Másrészt globális éghajlati változáskor azért sem mérvadó a melegrekordok számlálása, mert azok a folyamat kezdetekor gyakrabban, majd a hőmérsékleti maximumok szaporodásával egyre ritkábban regisztrálhatók. A szakemberek amúgy sem években, inkább évtizedekben gondolkoznak a klímaváltozás tanulmányozásakor. Ha például holnap varázsütésre megszűnne a klímára káros szén-dioxid- vagy metánkibocsátás, a természet erre is csak jó néhány éves késéssel reagálna, a felmelegedés egy ideig tovább folytatódna. Az ilyen intézkedésekről hozott döntés ugyanakkor inkább politikai, semmint szakmai kérdés.