Nagy ára van a kisebb hiánynak

A vártnál jobb lett tavaly az államháztartás hiánya, ám ennek nagy ára van. A kisebb deficit az óriási mértékű adóelvonásnak és a tervezettnél jóval magasabb inflációnak köszönhető. Hiányunk még mindig messze a legmagasabb egész Európában.
Tavaly az államháztartás önkormányzatok nélküli hiánya 1291,4 milliárd forintot tett ki, miután a decemberi egyenleg 48 milliárd forintos pozitívumot mutatott – tette közzé tegnap a Pénzügyminisztérium. A 2007-es pénzforgalmi hiány így a GDP 5 százaléka lett. A múlt havi többlet nem véletlen, hiszen az államháztartás szinte minden évben pozitív egyenleggel zár decemberben. Ennek fő oka, hogy a vállalkozásokat adófeltöltési kötelezettség terheli, s a költségvetésnek többletbevétele keletkezik a karácsonyi vásárlásokból származó áfabefizetések miatt is.
A nyilvánosságra hozott deficitadatok várhatóan elegendőek lesznek ahhoz, hogy az államháztartás tavalyi eredményszemléletű, tehát uniós kimutatás szerinti hiánya a GDP 6 százaléka alatt maradjon. Ezt az adatot csak márciusban teszi közzé a pénzügyi tárca, ám máris megjelentek az első elemzői számítások, amelyek 5,5–5,7 százalékos deficitet várnak 2007-re. Noha ez jelentős javulást jelent a 2006-os 9,2 százalékot elérő deficitünk után, a múlt évre várható hiány még mindig messze a legmagasabb egész Európában. A képet tovább árnyalja, hogy a hiány csökkentését a pénzügyi kormányzat nem elsősorban a kiadások lefaragásával, hanem az óriási mértékű adóelvonással és a tervezettnél jóval magasabb infláció segítségével érte el. A tavalyi deficit még kisebb is lehetett volna, miután az államkasszának mintegy 200 milliárd forintnyi terven felüli adóbevétele keletkezett, ezt azonban a kabinet elköltötte. A be nem tervezett bevételek legjelentősebb része az elszabaduló infláció nyomán keletkezett: a tavalyi büdzsét a kormány 6,2 százalékos pénzromlással tervezte, ám az adó- és járulékemelések nyomán a tavalyi infláció 8 százalék körül alakult.
A hiánycsökkentés szerkezetével kapcsolatban számos közgazdász a kifogásait fogalmazta meg. Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint a magas adóelvonás kártékony: a GDP növekedési üteme drasztikusan lassult, a foglalkoztatottság csökkent, míg sokan a legális szektorból a szürke-, illetve feketegazdaságba mentek át. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a Goldman Sachs befektetőház is, amely tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy miután a kormány nem a kiadások mérséklésével, hanem az adók emelésével és a magasabb inflációval érte el az egyenleg javulását, 2008 után komoly kockázatok övezik a hiány további csökkenését. Ez különösen érvényes a pénzintézet szerint akkor, ha a kabinet továbbra sem nyeri vissza népszerűségét, ez ugyanis megint a túlköltekezés veszélyét hordozza magában.